Lapszemle, 1931. október
1931-10-10 [1378]
azt szeretnék, ha a póruljárt angol és amerikai hitelezők helyébe most a francia tőkések lépnének, hogy ók is tönkrenenjenek. Az Action Francaise /8/-ban Bainwille ugyancsak fölemeli szavát a nemzetközi pénzügyi mentőakciók ellen, mert ilyenekkel nemcsak nem lehet iavitani a bajbajutott államokon, hanem még a ma egész- "** sége3 államok is tünkremennónek bele - Körülbelül ilyen értelme van annak a cikknek is, melyet az_Ere_Npuyelle /S/ vezető helyén Herriot ir, Herric't rosszkedvűen látia hogy a baibakerült •Illanok V * sJ* kV mint Anglia is, úgyszólván Franciaország* bőrén akar kievickélni bajaiból ós pedig a vámtarifák felemelésével Bár Franciaország nem akarja kivonni magát a nemzetközi gazdasági szolidaritás kötelességei alól., mégis lehangoló dolog azt látni, hogy Franciaország évek óta gyűjtött pénzügyi erőtartalékai szinte nyom nélkül szétfoszlottak,. Nem valósítottak meg a nagyhangon hirdetett belső közmunkákat akkor, amikor Térnetország minden pénzügyi nehézségei dacára is tud ilyen célokra áldozni, De a francia áldozatkészségnek külföldön sem volt valami nagy eredménye. Kölcsönt kérnek & ófranciáktól, de olyan megvetően bánnak velük, mintha holmi uzsorások lennének. 3 minél többet áldoz Franciaország a nemzetközi talpraállás ós a béke felépítése érdekében t annál kevesebb kilátása lesz arra, hogy áldozatai árán nemcsak saját maga, de az egész világ számára is rendezett viszonyokat teremtsen, Heading lord angol külügyninister párisi látogatása ós tárgyalásai részleteiről valamennyi lap bő tudósításokat közöl, a tárgyalások anyagát illetően érdemleges tirek azonban,tekintettel a kiadott hivatalos kommünikék semmitmondó szövegére,alig néhány lapban olvashatók.A Dóbats 9 szerint HeadingBrianddai főleg a neme t~franoia viszonyról és a nénet«fr,gazdasági bizottságról tanács**, között 3 Briand agnyugtat*-* az angol külügyért afelől,,hogy ner:
