Lapszemle, 1931. október
1931-10-06 [1378]
A katholikus Köln.Voléztg,/ó-468/ varsói tudósítójának hosszabb cikke a lengyelországi katholikus' sajtó* németejLlenes__uszjljtó magatartását teszi szóvá "Akarja-e Lengyelország a békét?"cImii cikkében abból az alkalomból, hogy a lengyel sajtó annyira felmagasztalja azt a tényt, hogy Lengyelország Genfben emlékiratot terjje^tett^e^lő_ az erkölcsi leszerelésről. Tényleg nagyszerű olvasmány, ha Lengyelország követeli, hogy mindennemű háöoruis propagandát, minden országban egyenlően hangzó szakaszokkal büntetéssel sújtsanak, hogy egyesületek, amelyek a háborús uszítás, Vagy más népek ellen még csak a gyűlölet terjesztésének szolgálatába ls állítják magukat, megbüntetendók, végül, hogy a sajtótevékenység nemzetközi ujjárendezése hajtassák végre, amely lehetővé teszi szükséges cáfolatok kicserélését, hamis jelentéseknek bírói megtorlását és felelősségnélküli ujságirók> nak egy fegyelmi bíróság által való ártalmatlannátételét. Sajnos mindezeknél csak szép elméletről van szó, amelynek a megvalósítása legkevésöbé Lengyelországoan van kiiátásuan. Mert ha a becsületességnek niégcsaL egy szikrája él a lengyel újságírásban, akkor épen a vezető sajtóorgánumok irányítóinak be kell vallaniok, hogy ók lennének az elsők, akiknek a lengyel követelések gyakorlati keresztülvitelénél a vádlottak padján kellene helyetfoglainiok. A tudósító hangsúlyozza, hogy Európa egyik országában sem található az uszításnak olyan perfidlája és lelkiismeretlensége, mint a lengyel saj • tó minden irányában; & varsói katholikus sajtó^ynökség_is_időnként olyan magatartási tanúsít, amelynek nagyon_kevés_köze_va^ kus gondolatmenethez, a dolog ugy áll, hogy a mai Lengyelország, amely Genfben erkölcsi leszerelést követelt, saját országában aggályosan szerelte le az erkölcsösséget.
