Lapszemle, 1931. október
1931-10-31 [1378]
között ás a francia-német gazdasági bizottság mintájára egy osztrákcseh bizottságot is csinálnának* Bzt követné azután az a cseh próbálkozás* hogy egy szorosabb kapcsolatot létesítsen Magyarország,mint agrárállam és a másik két szomszéd ugyancsak agrárállam, Románia és Jugoszlávia közötte Bz utóbbi igyekezetnek célja nyilvánvaló, az hogy egyik oldalon kialakuljon egy osztrák-csehszlovák indusztriális blokk, másik oldalon pedig egy aagyar-roaán-jugoszláv agrárblokk és a kettő között azután már sokkal könnyebben lehetne úgynevezett kompenzációs megállapodásokat lé te si te ni és az egész dolgot ugy gyúrni, hogy ezek a dunamenti államok legalább is egy közös gazdasági érdek-keretbs kerüljenek^ Bnnek az elgondolásnak az ausztriai pangermáii elemeket olyan magyarázattal igyekeznek megnyerni, hogy egy osztrák-csehszlovák ipari jellegű közeledés végeredményében az ausztriai és a csehszlovákiai németség szorosabb kapcsola tához vezetne, mert hiszen a nehézipart kivéve, az ipari elemet Csehszlovákiában is tulaj donképen a németség képviseli* k dolog mögött viszont az a rejtett cél húzódik meg, hogy az osztrák ipart is ugy,mint már a csehszlovákiai német ipart, a cseh bankokon keresztül a francia pénzé r d eke ltség járó szál agjár a fűzzék? Természetes tehát, hogy ez a terv elevenjébe vágna az osztrák iparnak, amelyet szintén a francia tőke szolgálatába szegődtetne, amennyiben pedig a terv másik része is megvalósulna, vagyis a gazdasági közeledés Magyarország, Románia és Jugoszlávia között, itt is világos, hogy Magyarország, amely bizony rászorul a külföld támogatására, először a két szomszéd ország karjaiba és igy a kisantant ölelő karjai közé kerülne. Brősen ironikus hangú cikkben pertraktálja a Stampa 29,-i szá-f mában Italo Zingarelll azt a hadakozást, amelyet Benes folytat a három cseh muskétás* Gajda volt tábornok ,gtrbrny volt aLniszter és Pergle r volt diplomata legyűrésére,akik sok fejtörést okoznak ugy a prágai Burgnak,
