Lapszemle, 1931. október
1931-10-31 [1378]
fordította Mussolininak nápolyi beszéde. Sz a beszéd oly hatalmas visszhangot keltett Európában, sőt világszerte, hogy valósággal már sodsorba szorította vissza a washingtoni látogatás jelentőségét, az ott folytatott aszmtoserekről a világ egr ravaszul és homályosan megfogalmazott kommünikét kapott, amelyben sánden fontos kérdést c s ak kerülgetnek,mindenről csak félnyilatkozatokat ta sznek és mindan hozzáfűzött várakorást függőben hagynak. Bzzel szemben azok a kijelentéI sek, amelyek Nápolyban hangzottak el, egyénesen a problémák szivébe találnak»mint a kihúzott kard és rámutatnák azokra a fájó kérdósekra, amelyek méltán foglalkoztatják a világ közvéleményét; Furcsának látszhatik a demokrácia lovagjai, és apostolai számára, da mégis igaz as, hogy éppen a fasizmus és éppen Mussolini fasiszta kormánya az, amely tényleg megvalósította a nyilt diplomácia elveit, amelyek arról az oldalról csak prédikáltak^ Természetes* hogy Mussolininak abba a beszédébe is több oldalról belekapaszkodnak és polemizálni szeretnének vele. de ehhez olasz részről már hozzá vannak szokva^ Kezdik az okvetetlenkedést azzal, hogy szándékosságot szeretnének felfedezni abban, hogy a nápolyi beszéd feltűnően egy időbe esett Grandi külügyminiszter berlini látogatásával, Bgyes lapok tovább is mennek és holmi pénzbeli segítségekről mesélnek, amelyeket a fasiszta kormány - miután Franciaországtól nea tudott kapni - Német országtól igyekszik megszerezni. Ami ezt a magyarázatot illeti, a cikkiró szerint, aki ismeri a nőmet pénzügyi helyzet jelenlegi állását, az első pillanatban mesének minősíti ezt a magyarázatot. Itália különben is azon az elvi állásponton van, hogy kölcsönt senkitől sem kór és nen fogad el, mert nem akar holai kölcsönök révén olyan kényes területre té^dni, amelyben féltékanyen őrzött cselekvési, szabadságát veszélyeztetve latnát Itália segített magán ugy,