Lapszemle, 1931. október
1931-10-29 [1378]
éa sötét színekben vázolva a ruszinok helyz etet a naooru eiott az* mondja, hogy ebből "az embertelen hel jzetbÖL a köztársaság szabadította meg a ruszin népet A "Brágai ttagyar Hirlap* ,/28/ "A 13.október" clmü vezére ik kében többek között irja, hogy még most semmi latja semmi nyomát an. nak, hogy az urákodó közszellem a szolidaritás irányába kívánna átorier.tálódni. J^jsrt_ n_em Józunk _amak a szándéknak a komolyságában sem, amely építőmunkát hangoztat a nagy európai szolidaritás érdeké b en • Mert, amiko r Benes expos é j áb an kieme 11 annak a j el ent ős égét ,hos y a német kormánypártok munkája mennyire megkönnyíti az állam helyzetét a Németországgal és Ausztriával való jóviszony kiépítésénél,ugyan akkor egyetlen s zóval sem emlékezik meg a magyar kisebbségről .mintha annak nem volná szerepe és hivatása az európai szolidaritás megteremtésének munkálataiban. Már pedig Pozsony és Huszt között húzódik az az a hatalom földsáv, amelyen közel egy millió magyar él, ez a magyarság természetes hidja Csehszlovákiának Magyarország felé* Nemcsak mi mondjuk, hanem olyan külföldi politikusok és publicisták is, akik a csehszlovák áll annak elismert jő barátai, mint pl* sootus Viator legújabb müvében, hogy a magyar kisebbségi sérelmek eliminálása a csehszlovák államnak áll elsősorban érdekében és jelentékeny lépés lenne az európai szolidaritás összehozásában. Ugyanez a Scotas- Viator állapltja meg, hogy kisebbségi sérelmeink legnagyobb részeolyan természetű, hogy minden nagyobb áldozat árán csupán egy kevés jóakarattal kiküszöbölhető lenne. Ezzel mindenki tisztában van, de a kedvező megoldás reménye nem kecsegtet, nert a 13.-ik évben sem változott az az önző naci^oaalist_a__ 3 _z©lleja^ amellyel nagyvonalú európai politikát csinálni nem lehet s amely a nemzetek közeledése helyett távolodást jelent azon a JÖldte r ületen, amelynek pedig legnagyobb mértékben van szüksége az ujjáépitést lehetővé tevő őszinte •urópai szellemhez.t . — • nitlTÍK
