Lapszemle, 1931. október
1931-10-28 [1378]
Laval replikájára megjegyzi, hogy ugyan hiába hangoztatja azt. hogy ó Amerikába nem Borah- al jött polemizálni. Mit szólnának hozzá Párizsban ha egy külföldi miniszterelnök azt mondaná, hogy nem érdekli a fran cia kamara vagy szenátus külügyi bizottsága elnökének a véleménye, ügylátszik franoia részről nem igen számoltak áz amerikaiak hangulatával, sót illúziókat tápláltak oly értelemben, hogy azt hittak, miszerint Amerika pénzügyileg megszorult s egy francia segitség ellebben, hajlandó lenne politlkai koncessziókra.. A helyzet az hogy Amerika ma ugyanazt a megosztó politikát folytatja az egyes európai államokkal szemben, mint amelyet régebben Anglia folytatott. Igy is lesz ez mindaddig, amig Európa össze nem fog s mint egységes Európa nem lep Amerika elé, Grandi olasz külügyminiszter berlini látoga tása kapcsán a Temps /26/ római levelezője hosszú cikkben fejti ki, hogy a fascista kormány politikája több pontban párhuzamos a német kormányéval, A két konaány a álláspontja találkozik/jóvátételi és adósság kórdósben t a revizió kérdésében, a leszerelés agyében, abban„ hogy mindkét kormány a szovjet és ^örökország meghívását támogatta a leszerelési konferönoiára,ablBn, hogy nagyban hasonló magatartást tanúsítanak a szovjettel szemben s hogy a -gyarmati mandátumok kérdésében is közös az álláspontjuk, ameny. nyiben a mandátumok uj elosztását szorgalmazzák. Be ha közelebbről né^, zük meg a dolgokat, rájövünk. hogy a felfogásbeli hasonlóság mögött lényeges ellentétek is húzódnak magi Mert mihelyt közvetlen érdekeiről van szó, Olaszország máskép beszél. Az Anschluss, ügyében az olasz ár- • dek teljesen ellentétes ííómetorozágéval. 4 leszerelés- kérdésében is kevésbbé radikális az olasz álláspont mint a német, s a revizió agyében is Mussoli-d egy év óta sokkal mérsékeltebb hangon beszól .A szovjettel való viszony ügyében ós a gyarmati kérdésben pedig Uóéa ós Berlin versenytársak.. Osak bizonyos általános le szereié sí» jóvátételi,