Lapszemle, 1931. szeptember
1931-09-24 [1377]
voltakép már lukszus,de a jelenlegi körülmények között célra vezetőnek bizonyult <>A Romániára káros további rémhírek megakadályozására * Kijelentette Argetoianu,,hogy &&&_3lnc3 ftománja ÍÍaM.^l-JQ»Jl.t0,1.1 ajpr<ll,_j£fllf ,őlál t.artoz.á,gal£,a^A román államkötvények 1931-évi kuponjainak kifizetésére máris készen áll a fedezet^miután a napi bevételekből az állam erre a célra mia« den nap 25 milliom lelt fizet be a fianca ^atlonalahoz Tény,, hogy ennek ellenéra « román állampapírok a küiföldön 9 főleg pedig Londonban szintén estek Sőt magában Bukarestben is nagy té telekben kínálják eladásra az állampapírokat .Éppen ezért a tőzsdetanáccsal egyetértve a pénzügyminisztérium elrend elj a hatér 1 dós üzletek megszünteté.sét.Kljeiéntette a továbbiakban Argetolanu, rjo.&XJBomJnJ_a^ ujjt ü, 1 f,ö 14i_kölc^önt_ker e 3 Erre vonat jcozőlag a terve az,hogy a kölcsönt bizonyos állami vagyonok értékesítésével veszi fel,olyformán,hogy ez az ujabb külföldi kölcsön egyben az utolsó külföldi kölcsön ls legyen A tekiptetbevévő román állami vagyonokat 7 milliárd leire értékeli és erre a garanciára szerinte könnyen felvehető a külföldön 2-3 milliárd lelas kölcsön .Ebből a kölcsönből két milliárd összegig alapot létesítenek az állam belföldi tartozásainak fizetésére,egy milliárdot pedig olyan célra tartalékolnak, amelyet ezidőszeűnt még nem árulhat el s rövidesen azonban nyilvánosságra hoz ? Érdekesen nyilatkozott Argetolanu Bománla egyik legsúlyosabb belpolitikai pénz-problémájáról ls nerezetesefl a mező gazdasági hite lekről A pénzügyminiszter szerint nem az adósoknak van szükségük szanálásra,mert hiszen ez már megtorpanok akkor,amikor az adós nem fizet Hanem szanálni keli azokat,akik a mezőgazdasági hiteleket nyújtották Konvertál-
