Lapszemle, 1931. szeptember

1931-09-14 [1377]

bek között azt, hogy a német külpolitika hivatalos genfi képviselője a világ fóruma előtt a 'fegyverkezési kiegyenlítés" szót hivatalosan jelentette be, mint német programmpontot a leszerelési konferencia számáráé Egészbenvéve:A beszéd egy olyan dokumentum, amely azt bizonyltja, hogy mégis csak létezik egy német külpolitika és hogy abban megvannak bizonyos •-.lapok, amelyekre a szükséges személyváltozás után is építeni lehet, A_Berl. Tagebl./13-432/ Curtius beszédét tárgyilagcsnak

± mérlegeltnek, nyugodtnak, jól beosztottnak, némely yen egy nézetet határozott hangon formulázőnak, de seholsem túlzónak vagy agresszívnek tartja. A legfigyelemreméltóbb a német-francia közeledésre való utalás. A leszerelési konrenciával kapcsolatban Curtius erősebb hangsúlyozással beszélt arról a leszerelési Ígéretről, amelyet 12 évvel ezelőtt adtak a németeknek és még mindig nem váltottak be. Ez a sürgős figyelmeztetés szükséges volt és csak abban nem helyeselhetünk feltétlenül a miniszternek, ha a konferencia elhalasztásának elutasítása korlátlan elégtétellel tölti őt el. Berlin nézetei, e kérdésben nyilvánvalóan nem voltak mindig ugyanazok, és nyiltan bevalljuk, hogy semmiképen sem tünt fel előttünk hátrányosnak a rövid elhalasztás gondolata. ^^„konferencia nem eper. a IX^ncia^válasz^áj 1 küzdelem_forró időszakában, hanem valamivel későbben, a választások ut án_ t art a t né k_ me g_, _ l'PI„J2_nézetünk_sze^ Es ha az nalasztás odavezetne, hogy a leszerelésről való tárgyalások nerc esnek egybe a német-francia gazdasági tárgyalásokkal, akkor a dolgok fekvése Németország számára világosabb lenne és nem lehetne az egyiket a másikkal *j|$gfi&ogozni,- A_Frankf_.ztg_.