Lapszemle, 1931. szeptember

1931-09-14 [1377]

_Brland__és Curtlus-géjifi beszédéig !_%^J^^tyjL A^SPJt lap csalóűásának a_ő_ ki fe4^zést B:• :.anű Jsj^s z é

:

ü e_JJJlWfc, mi

& Curtlus fejteget_é_s_ei_ még a nacionalista sajtó egyrészébeii is _me_g 1 e_h_eto_s_é_n _eg_yönte_tü hel_j^es_i_és;re JaUj^ak, eltekintve attól, hogy az utóbbiak fenntartják Curtlus távozását kívánó követeléseiket. Briand beszédéről a J^A^Ji^ genfi tudósítása azt mondja, hogy tartalmilag silány és lényegben csak retorikai pacskolás volt a felszínen.Há különösen a leszerelési konferenciáról való fejtegetéseinek ira

t

vát hámozzuk ki, megállapítható, hogy az tisztán negativ és hogy a leszerelési konferencia sikerébe vetett reményt a fagypontra kell ejteni. 4 _D_e_s_z_é_ö_ét J^£szébeil ,e_ Jiegati_v jtéájr* JL*t°l _t e ki_nte_tte_l_jc_sj^l_ó_öjás_t_Jie_lXö_ne_k JfceJQ jérezn 1_._ Hasonló érteiemben mozog a Germanla /12-213/ "Ez leszerelés?" felírású kommentárja, amely már egyik alcímében csülodástkeitő beszédnek mondja Briand fejtegetéseit, kiemelvén, hogy Briand a genfi jegyzőkönyv újjáélesztése mellett száll sikra. Amit a francia külügyminiszter a Népszövetségről mondott, inkább a védekezés, sem mint a pozitív elvárások hangja volt és hasonlóak aoltak az Európa-Bizottságról tett jelentések. Kém volt képes sikereket felmutatni és ezért szóbőségü deklarációval igyekezett leplezni a tartalmi ürességet. Ugylátszik, hogy Briand fáradt lett, olyan fáradt, mint azok a gondolatok, amelyek szószólójának ére-te magát évek óta Franciaország külügyminisztere. Franciaország külpolitikájába ma erősen beleszólnak olyan egyéniségek, mint Lávái, Flanűin. Franko is-Puncet, ami talán nyomasztólag hat Briandra és megmagyarázza eddigi genfi tartózkodását, Mégls_téves dolog lenne, Briand jelenlegi fctfolyá-