Lapszemle, 1931. szeptember

1931-09-14 [1377]

h ^ \.i> - r ,. Xr Jő viszony már csak történelmi '" emjék_ Jele

n tet

t

e kl állítólag Jtfrgg egy nevszerint megnem nevezett bécsi lapnak,legalább ís ezt a vádat emeli ellene a Dreptateá az Erdélyi Hírlap 13-Ő362 szerint .A nyilatkozat miatt a bukaresti francia követ állitőlag felvilágosítást is kért.de nem kapott: Magyaror szág. nóről_ js__a .£>una-konf ederác lóról Luclen Romler francia könv vét,,, ismerteti hosszan a jteleti Újság 14~2O9 A könyvet a francia közgazdász egy romániai tanulmányútja alapján irta meg Az egész könyvből kitűnik,hogy ezt a romániai körútját mennyire a román soviniszta körök fedezete alatt tette meg A K-gátró1,ahol nem igen tartották érdemesnek külön is ügyelni rá,eléggé épületes és jellemző megfi- fft gyelései vannak "A falun kivül a románnak nincsen erkülcsl élete" irja £ajd meg másutt," A háborút követő időben n>»n volt állam Oroszországot kivéve, amelynek vezetői sulyo sabbani tévedtél: volna az állam gazdasági adottságaira vonat kozőan.mint Románia" És leszögezir"Bukarest itt ma nem tud rendet teremteni", Erdélyről szólva azonban a könyv nagy hiányát a utat ja anfcak a relatív szabadságnak, amit a szerző regátoeli Htjában élvezett Bánsági útjában például a zsivlók eimagyaro. 1 tásáről"beszél és többek közt a. tdja,h a soviniszta magyar kormány ezen a terüle ten a német nyelv tanítását is betiltotta Gyulafehérvárott mégis megüti a szemét ,hogy az ősrégi romai katholikus kated ralissal nem volt szükség szembeállítani a román uralom