Lapszemle, 1931. szeptember

1931-09-30 [1377]

mány pedig kénytelen olyan belpolitikai nyomásokkal számolni, amelyek nem engedik meg neki , hogy magára vállalhasson bármiféle megalázónak látszó kötelezettséget, ami komolyan veszélyeztetné magának a német.köztársaságnak exisztencláját is. A cikk azzal végző- ; dlk, hogy a francia miniszterek perllnl látogatása egy kis reménysugarat jelent az európai politikai kődben, de nagyon gyenge ahhoz, hogy áttörje azt a káoszt, amely a világpolitikát még mindig hatalmában tartja. A Tribuna /29/ igazgatójának^komment árja szerint Jvával és Briand berlini látogatásának eredményeképen egy politikai-gazdasági bizottságnak kellene megszületnie azzal a feladattal, hogy a megértés útját egyengesse Franciaország és Németország között és tegye ezt mindenekelőtt indusztriális téren különös tekintettel az acél, a szén,az elektromos és kémiai ipari érdekekre. Ez tulajdonképen a régi francia szándék felelevenítése lenne, mintegy folytatása és kitérjesztóseképen annak a domináló helyzetnek, amelyet a francia ipar szerzett magának Elsass-Lotharingia visszahódltásával és ahol teljes ipari felszerelést és felkészültséget talált. Azt azonban nem lehet tudni, vájjon a jelenlegi európai és világhelyzet épen most mennyire mondható kedvezőnek ilyen ipari kartell létesítése számára, amely még hozzá politikai felügyelet alatt funkcionálna. Az ls nyiltkérdés marad, vájjon e berlini látogatás eredményeképen létesítendő bizottság ignorálhatja-e azt a prejudiciálls problémát, amelyet a német jóvátételek képeznek és amelyet különösen aktuálissá tesznek most az Ausztriában, Németországban , majd Angliában jelentkező pénzügyi krízisek. A cikkiró a francia miniszterek berlini látogatásának egyik különös érdekességeként említi a programmba vett katholikus istentiszteletet, amelyet franciák ós