Lapszemle, 1931. szeptember
1931-09-28 [1377]
A kereskedelmi min is z t e r i ómnak az Egy-Állaiaok külföldi befektetéseiről szóló kinutatását ismerteti a N t Y n Times /Ll/„ Eszerint külföldi kötvényekben 7 1/4 milliárd* bosszúiéjárata kölcsönökben pedig, 7 3/4 milliárd dollárt fektetett be Amerika a külföldön- SiieV alapján, irja a NJCTimes., érthető, hogy az Egy .-Államok felette módon érdekelve van Európa pénzügyi renegeráclójában Be érthető az is.hogy a legutóbbi európai és délamerikai pénzügyi krízisek utam óvatos és tartózkodó* Ha a pénzügyi reformok, melyek részint már megtörténtek, részint tervben vannakj helyre tudják állítani a pénzügyi egyensúlyt, irja a Times, az Egy-Államok tőkéi ismét rendeltezésére fognav állni a külföldnek. Hiszen Németország 1923-1 gazdasági összeomlása, Franciaország 1926„~i krizise és az angol fontnak 1920,-i árzuhanása, nem tar tották vissza Amerikát a külföldi befektetésektől 1923 után 7 milliárd dollárral növekedtek, dé osak azután, hogy a külföldi kormányok hatásos reformokat léptettek életbe, Szovjetoroszország elismertetőse mellett tör lándzsát Rainey kongresszusi képviselő,, több havi oroszországi útjáról hazatérve, irja a N.Y.Times /6/ v Erősen kritizálta Amerika külpolitikáját, amely hijján van minden diplcmáciai előrelátásnak., Oroszország jövőjét nagyon o A misztikusan itéli meg ás forradalmi rendszerét mindem idők legnagyobb vállalkozásának mondj a, amelynek sikere egészen bizonyos.. Oroszország a kapitalista országok tapasztalataiból és hibáibői tanul ; Amerika, mondotta, nagy hibát követ el, amikor nem ismeri el a Szovjetet,amely nek kereskedelme ennek következtében Németország felé orientálédik holott Németország amerikai pénzzel finanszírozza ezt a Vereskedelms t Rainey szerint nagy tévedés azt hinni, hogy az ötéves terv befejezése után Oroszország el fogja árasztani a világpiacokat és veszedelmes versenytársa lesa Amerikának.Mihelyt elérte azt,hogy többet termői mint amennyit piacai felvenni képesek,lassítani fogja a termelés iramát,Jelen leg csak azért exportéi olyan tömegeket,, mert pénzre van szüksége .fia Ame rika elismerné és kölcsönöket adna neki.erre nem volnaszükség,mert lakossága könnyen felvenné azt, amit most a piacokra kénytelen dobni,-
