Lapszemle, 1931. augusztus

1931-08-07 [1376]

vettetett fel s jobb lett volna.. ha meg sem történik, mert ma épp elég félreértés uralkodik Európában és világszerte ahhoz, h^gy az efajta zavaros eszmék veszedelmesek legyenek A háború óta sohase voit akkora szükség arra hogy Anglia Pranoiao rszág és a nemzetköz A béke őszinte híve egybehangzó politikát folytassanak, mint most B politika szükségességét alátámasztja az a tény., hogy Amerika egész politikájában az u~tóbbi időben igen fontos változás mutatkozik Amerika saját érdekében Is be akar kapcsol ód n: az európai válság enyhítésébe s ettőx a tervétől csak az téríthetné el ha Európában nemzetközi konfliktus törne ki Henderson tudja hogy Amerka szívesebben működik közre Angliával és Franciaországgal, ha ez utóbbiak egyetértenek m. nt külön-külön akár Franciaországgal,, akár Angliával, akár Mémetországgá^ Brüning és Curtius római látogatását tárgyalja a Bohemia/6/ berlini vezércikke Hangsúlyozza-hogy e látogatásnak semmiképen sincs Franciaország ellen irányuló él*-' s nem célozza semmiféle uj kombináció felállitását , hanem inkább az a célja hogy a nemzetköz? válságot közös Összef ogá ssaJ kell leküzdeni Németország és Olaszország között különben is meglehetős ellentétek állnak fenn igaz viszont., hogy közös érdekeik is vannak, J gy a revíziós kérdésben a jóvátételek ügyében és a leszerelési kérdésben' A római találkozz

s

hoz azonban tu. zott reményeket n«n szabad fűzni limes arról szó . hogy Rómában szerződéseket kössenek hanem c supán s zemély e s megbeszélésről, érintkezésről van szó de szó sincs arról hogy a német külpolitika uj irányt venne A Deutsche Presse /ó/ vezércikke szerint nem mondható •. hogy a romai látogatá s kényaza ntó poJit'rkai szükségesség lenne Miután azonban Brüningék Londonban és Parisban is jártak ha Rómába nem mentek volna ' el ez rossz hatással lett volna az olasz kormányra Az olasz politika különben az utóbbi időben sokkal óvatosabb és tartózkodóbb Franciaor~ ..^..^lUlBVÍr.TÁÜ