Lapszemle, 1931. július
1931-07-25 [1375]
mutatják,, A Monitor rámutat a helyzet logikátlanságára, hogy Amerika, mint a leszerelési konferencia egyik vezető faktora, ilyen rek korddal lépjen a konferencia elé. Hoover elnöknek erélyesen szembe kell szállni a bürokrácia militarista szellemével és a moratórium kérdésének elintézése után Hoover elnöknek a hadibadget kérdését kell rendeznie az illetékes minisztereivel. Egy másik vezércikkében /&/ a Monitor azt fejtegeti, hogy a háború pénzügyi következményeinek végleges liquidálását célzó konferencia összehívására az amerikai hangulat talán még nem érett meg eléggé és a konferencia sikere érdekében jobb volna vele várni, mig teljesen beidegződött Amerika és Európa egymásrautaltságának gondolata,, a közvéleménybe., Erélyesen tiltakozik a Monitor azonban egyes ~ még hivatalos köröknek^izon felfogása ellen, hogy a gazdasági kérdés fontosabb, mint a leszerelés kérdése ós hogy ezért el kellene halasztani a februárra kitűzött konferenciát. Ezt semmi szin alatt sem szabad mégengedni, irja a lap, már azért sem, mert a fegyverkezés drasztikus ősökkéntése a nemzetek gazdasági helyzetére is kihatással van^ nem is szólva a leszerelésnek a kooperáció szempontjából való erkölcsi hatásáról,, Amerika egész más szemmel n ézné az adósság kérdését., ha a fegyverkezésben tényleges csökkentést látna. Igen rossz benyomást és csalódást keltene, még a pénzügyi rekonstrukció leglelkesebb hiveinél is, ha a gazdasági hely zetből ürügyet akarnának kovácsolni a leszerelési konferencia elhalasztására.;. Ag Amerikai Nők Nemzeti Szövetségének ma. flichmond~i /Yancouver/ gyűlésén., amelyen Kanada s Franciaország, Olaszország és Syéd=r ország képviseltették magukat Miss L,N„ Philippps elnöknő beszédében; melyet a New-York Times /10/ ismerteta nemzetek kooperációját sürgette és nagy hévvel szállt sikra amellett, hogy Amerika siessen Európa segítségére, melyet a háború romlásba aöntött„ A ggülés távffatilag üdvözölte Hoover elnök feleségét mint Amerikai Vök Kemzeti szövetségének lelkes pártfogóját*
