Lapszemle, 1931. július

1931-07-04 [1375]

B « 1 ü g y a k Jorga csütörtökön válaszolt « felirati vi t ábgn elh

angz ot t el g&ól ahlásokra Kijelentette, hogy a nép még aeffl áratt mag a választásokra s 6 nem is tartja fontosnak a parlamenti rendszart, de azért a közvéleményre való tekintettel mégsem szakítottak a parl.afltatárius alkotmánnyal. Sok víz fog még lefolyni a Dunán, araig a választók tudni, fogják, hogy mit csinálnak Nagyon csodálkozik, hogy őt azzal vádolják, mintha ellensége lenn® az erdélyieknek Hiszen a régi időkben ő sirt legtöbbet Erdély sorsa, felett, melyet a magyar uralom alatt már jól ismert Erdély nagyrésze, mint a választások mutatják, mellette áll Az erdélyi lakosság azonban több eltérő szerkezetű rétegből áll Egyik réteg az, raaly a magyar iskolákból karült ki

? ez lelkileg ma is távol áll a román szellemtől Ezeket ő sohasem tudja megnyírni a maga számára, de nem is vasztegeti ilyen kísérletekre az időt Nem törődik azokkal a külföldi lapvéleményekkel sem, amelyek nem kedvezők kormányára nézve Az ilyen cikkeket képzettség nélküli ujságirók irják s többet ér neki az ilyeneknél Maszarik elismerő levele A kormány nem kívánja a társadalmat sem átformálni, sem olyan intézményeket ráerőszakolni, amelyek a tradíciókkal ellentétben állanak A kormány nem áll ellentétben a pártokkal som,a pártokon a munkás és az ország javát akaró emberek csoportjait (érti, de nem is akar az addigi pártkoxmányok kitaposott utjain járni./fcml üjs,4/. Hogy Erdéllyel mindenkép le akarnák számolni, egyéb jel is mutafcj Jorga beszéde után Bamangiu igazságugyminíszter fogadta a sajtó képviselőit % kijil entette, hegy r.em lehet várói a jogélet egységesítésével, ezért • yf %

ÍJbeű ülésszakban törvényjavaslatot terjeszt be, mely kimondja kwg;/ romániai polgári büntető és kereskedelmi jog hatályát. kitérje szti °*

é

'->" területére. Később aztán az uj polgári és büntetőjogban te ki/: tat be veszik a csatolt területek jogrendszereinek ama pontjait, meiféh pxaktiku sabbak a t ománi eá jognál /X»l Ujs 4/