Lapszemle, 1931. június

1931-06-16 [1374]

Külpolitika A német-orosz berlini szerződés küszöbönálló megújítása, valamint Franciaország és szovjetOroszország közeledése alkalmából a nagynémet Kreuz Ztg, /14-165/ H G v Studnitz cikkét közli Németországnak Oroszországhoz való viszonyáról, amelyet ugy gazdasági, valamint politikai szempontból tesz bírálat tárgyává A cikkíró gondolatmenete szerint Németországnak az úgynevezett szegélyállamokkal, mint Lettországgal Észtországgal és Litvániával való barátkozása hátráltatja a német-orosz viszonynak Németországra előnyös kifejlődését Mindaddig pedig, amig nem az egész világ fog össze az utópista szovjet gazdásági rendszer ellen, nem lehet Németország feladata, hogy Oroszország ellen harcot indítson és megtagadja gazdasági közreműködését Joos német birodalmi gyűlési_képviselő_a_párl^^ gie intézet meghívására az intézet Surőpa-bizottságának jelenlétében előadást tartott a nemekor sz ág 1 _kö z vé leiaény^ _v áltoz ása 1ról és fejlődéseiről AZ előadásról .észletesen számol be a Germania /14-136/ Joos szerint a világbéke mindaddig nincsen biztosítva, amíg az emberek azt hiszik, hogy kényszeríti vannak különbséget tenni békeszerető és kevésbbé békeszerető népek között, mely utóbblakat kényszeríteni kell A világbéke csak akkor lesz igazán garantálva, ha érte szanad és egyenjogú népek közössége saját felelőségükkel és a kiegyezés gondolatával izemben való önkéntes alárendeléssel állanak jót A fasizmus és a Vatikán közötti konfliktust a katholi •rmania /14-136/ római levelezője világit ja meg hosszabb cikkeién, amely hangoztatja, hogy ha Giuriti laccai beszéde a fasizmus