Lapszemle, 1931. június

1931-06-01 [1374]

Németország legutóbbi genfi szereplésének tanulságait vonja le és tekintettel a ehequersi találkozásra a német politika jövend feladatait mérlegeit a Germanla /30-124/ - h-jelzésü cikke, amily szerint a legnagyobb .jelentőség a döntőbíráskodás kérdéskompley.umának tulajdonítandó mert egyedül ez érinti a békéről való felfogás kérdését, amely mindenekelőtt tisztázandó, mert mindennemű békeszervezet szükséges előfeltételét képezi: A vámunió és a leszerelés kérdései ebhez képest csak második helyen jönnek. Németország azért nem csatlakozott, az általános döntőbíráskodásról szóló okmányhoz, mert hozzájárulása a mai status quo elismerését jelentette volna-. A .német döntőbírósági szerződési rendszerben bennfoglaltatik a szerződés-revízió lehetősége anélkül, hogy általa kevésbbé biztosíttatnék a béke -Belátható időn belül tehát mégis fel kell szólítani a világot, hogy foglaljon állást alihcz a kérdéshez, hogy mi a béke és ml legyen az, Ezt a kérdést kell a legközelebbi hónapokban tisztázni. A világnak ki kell szabadítani magát azokból a téves képzelődést

1 Ívből, amelyekbe Franciaországnak éveken át tartó biztonsági jajgatása által jutott Aki tehát ma is támogatja még e francia törekvéseket bűnrészessé válik ha a béke nem jön létre - Hitler Arthur a Volk Beob -ben /31-1G1/ azt fejtegeti, hogy a Mac-Donald-Brüníng találkozás reményeket kelthetne, ha Németországot nem a fekete-vörös teljesítési koaíició emberei képviselnék: Németországnak és Angiiának hamarosan vissza kell térniük ahhoz a vi szonyhoz, amely Bismarck idejéoen állott fenn Akkoriban - 1888-ban - lord Salísbury miniszterelnök az angol parlamentben a németekről nyíltan mint -''barátainkról és szövetségeseinkről'- beszélt, noha a két állam között nem létezett írásbeli szerződés