Lapszemle, 1931. június

1931-06-05 [1374]

ű'Itália /2/ -mint kommentárjában irja- nem zárkózik el a vita elől. mert ebben a polémiáoan napfényre kerülnek bizonyos rejtett szándékok olyan francia többé-kevésbbé felelős körök részéről, amelyek ezt a polémiát szitják és ebben kiöntik Itália elleni érzületüknek mesterkélt argumentumaitKülföld . Románia politikai helyzetéről közöl ujabb cikket bukaresti levelezőjétől a Resto del Carlino /3/ A cikk annak megállapításával kezdődik, hogy az orosz fenyegető szomszédság állandó izgalomoan tartja Romániát AZ ország egyébként olyan, hogy minden reményt jogosulttá tesz jövendő felvirágzását illetőleg Hogy ez az agrárállam, amely munkaerőkben bőven rendelkezik, kellőleg gyümölcsöztetni tudja természeti adottságait, ahhoz csak egy dologra van szüksége, ami nála hiányzik, forgótőkére AZ itt mutatkozó egyensúly-hiányt csak a külföldi tőkével való kooperációval küszöbölheti ki- Viszont azt is nagyon jól tudják, hogy a külföldi tőkéknek romániai cselekvését szem-• mel kell tartani és a románok tényleg óvakodnak attól, hogy a külföldi tőkék beözöhlését minden ellenőrzés nélkül nézzék, mert tudják,hogy könnyen ennek igája alá kerülnének- Elsőrangú problémát képez a románok számára agrártermékeinek külföldi értékesítése, és ez olyan probléma, amely mélyen belenyúl Románia külpolitikájába is AZ Oroszországtól való félelem inditotta Romániát arra, hogy katonai szövetségre lépjen Lengyelországgal, ugy hogy ez a szövetség kifejezetten oroszellenes, de legkevésbbé sem irányul Magyarország ellen, AZ Oroszországtól való félelem magyarázza meg Romániának a kisententeba való bekapcsolódását 1.. illetve a kisententeban való megmaradását, ma különösen, amikor