Lapszemle, 1931. június

1931-06-05 [1374]

ben; hogy ezzel kedvezőbb hangulatot teremtsen a franciákkal való megértéshez a tengerészeti kérdésben.A tengerészeti kérdés teljesen különálló dolog és ebből Itália nem óhajt paktálásl alapot teremteni, mert saját védelmének legelemibb követelményeit kívánja szemelőtt tartani, A felszólaló továbbiakban megállapította, hogy ami az általános európai gazdasági krízist illeti, Genfben ezúttal sem értek el konkrét eredményeket. Ezzel kapcsolatban párhuzamot von e probléma megoldására irányuló nagyon is egyoldalú francia javaslat és az olasz megoldási tervezet között, amely utóbbi bilaterális rendszerével sokkal alkalmasabb,ha nem is mindjárt a kérdést megoldani, de ennek útját előkészíteni. Szólott még a leszerelés kérdéséről, amely nem lehet részleges, vagy egyoldalú, amint azt bizonyos hatalmak szeretnék 0 is vallja azt a felfogást, hogy a háború csak ultima-rációként alkalmazható és minden államnak elsősorban a béke megszilárdítása kell, hogy kötelessége legyen. Ez a gondolat inspirálta Itáliát, amikor most Genfben hozzájárult a nemzetközi kontroverziák békés elintézésére hivatott módozatokhoz és hangsúlyozza, hogy ennél többet egy állam sem tehet a nemzetközi szolidaritás érdekében Mindeddig még nem valósították meg azokat az előfeltételeket, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy a nemzetközi jogszolgáltató intézmények hathatósan funkcionálhassanak. Egyebek között igy szól. A legyőzöttek néha nagyon is brüsk módon próbálkoznak megszabadulni a békeszerződések által reájuk rótt kötelezettséget —————————————————————————————— ———._———————————-.————————_—__,_ alól, de ugyanekkor a győztesek közül többen örökérvényűvé kívánják tenni és megváltozhatatlan érvényt biztosítani a békeszerző déseknek," Azt is hangsúlyozni kívánta, hogy nem az érvényűén levő békeszerződések felforgatásával, hanem azok fogyatékossá-