Lapszemle, 1931. május

1931-05-21 [1373]

A gep.fi tanácskozásokról a Prager Tagblatt /20-118/ genfi tudósitója jelenti hogy az utol­só tanácskozási nap érdekessége Marinkovics éles beszéde volt, akinek szemrehányásai az iparállamok nem őszinte politikája felett és hriand ajánlatainak birálgatása, nagy benyomást keltettek,, an­nál inkább, mert Marinkovics az összes agrárállamok nevében beszélt A tudósító még megjegyzi, hogy francia és franciabarát körökben olyan hirek terjedtek el, mint Curtius ós Schober között a hétfői incidens következtében bizonyos lehangoltság lenne észlelhető, mivel állítólag Schober Curtius tudta nélkül nyilatkozott hajlandónak el­fogadni a Henderson-féle koncessziót,. A két külügyminiszter közöt­ti viszonyt még az is lehűtötte, hogy ^chober ugyanaznap a német tudósitóknak oly nyilatkozatot aaott le. amelyben hangoztatta,hogy Curtiussal teljes egyetértésben járt el Király álmok cimmel budapesti keltezéssel tfrits Wieil vezércikkben irja a Bohemiá­ban /20-118/ hogy az a körülmény., hogy a kormány már istentudja feá­nyadszpr jelentette ki, hogy a királykérdés nem aktuális, aktuális színezetet ad a kérdésnek, Olaszországban a német kísértettől a Brenneren félnek; ott a német-osztrák vámunióban nagyobb veszedelmet látnak, mintha a budai várban egy Habsburg ülne akinek olasz kerestf apai ajándékul oda adná az osztrák köztársaságot, Ily értelemben irt a hivatalos"Tribuna" ás egyidejűleg Briand emisszáriusa Saaerwein is Budapestre érkezett ás Bethlen grófnak hasonló célzásokat tett . Olaszország azt sejttette Magyarországgal, hogy a Habsburg jogar el­len nem lenne kifogása és erre jött a magyar cáfolat, amivel a ma­gyar kormány csak egy óvatossági aktust teljesitett, Siplomáeiai tapasztalatok szerint az olasz kacsintgatásókat nsidesen a legnagyobb óvatossággal kell fogadni ás nem lehet tudni, hogy; vájjon az olasz ORSZÁGOS LEVÉLTÁR .

Next

/
Oldalképek
Tartalom