Lapszemle, 1931. május

1931-05-04 [1373]

ciót Ír elő* Ez pedig csak ugy történhetik, ha szövetségre lép egy másik tipikusan Dunamenti országgal, Magyarországgal, mert csak ettől az uniótól remélheti Ausztria gazdasági struktúrájának megerősödését és csak ebben talál megfelelő politikai támaszpontot arra, hogy ismét tekintélyt szerezzen magának Európában. Egy osztrák-magyar unió megvalósítható volna anélkül, hogy legkevésbbé is zavarólag hatna Európa jelenlegi jogi és politikai rendjére. Még a békeszerződések érlnthetetlenségének legmegrögzöttebb hivei Is el kell, hogy Ismerjék, hogy egy ilyen unió, amely akár tisztán gazdasági térre korlátozódna, akár esetleg közjogi térre is kiterjedne, úgyszólván egy hajszálnyit sem változtatnának a saint-germaini és a trianoni szerződéseken. Nem képeznének akadályt ezzel szemben a jelenlegi kereskedelmi szerződések sem. Mint már emiitette az osztrák és magyar gazdasági élet, illetve gazdasági funkció szinte hivatva vannak egymást kiegészíteni. De még egy másik érvet is emlit. Ausztria és Magyarország mégcsak 12 évvel ezelőtt ls egy ugyanazon vámhatár keretében éltek, úgyhogy ebben a közösségben gazdasági,köz, és ipari életük agrikulturájuk egymással harmóniában fejlődtek,a fejlődésnek azonos mértékét követték és ezt az azonosságot a 12 év óta tartó elválás, sőt még a pénzügyi téren eszközölt eltérő ujitások sem igen változtatják meg. Ilyenformán egy ujabb egyesülés létrejöhetne anélkül, hogy akár egyik, akár másik országban fenyegető és hátrányos visszahatást idézne föl. Cikkének további részében valószínűnek tartja, hogy egy osztrák-magyar gazdasági unió aránylag rövid időn belül politikai egyességhez is vezetne akár szövetség formájában vagy federáclós, formában, sőt talán personális unióval is,abban