Lapszemle, 1931. május

1931-05-04 [1373]

amelyeken Románia a háborút követő években keresztülment. A bel­politikai helyzet komplikálődásának okát részben ott kell keresni hogy Románia a háború következtében a kapott területekkel rend­kívül megnagyobbodott, de nem volt kellőleg felkészülve ennek megfelelő adminisztrálására, nem volt felkészülve a jelentkező nagy feladatok megoldására és csak egyik napról másikra szánt politikát követett, mert ugy gazdasági, mint politikai problémái­nak gyökeres megoldását mindig valami csodától várta. Ezt a cso­dát azonban nem tudták végrehajtani az eddigi kormányok akár li­berális, akár nacionalcaranista színezetűek voltak is, sőt maga Carol király - mindenesetre nem saját hibájából - de eddig még nem tudta azt a csodát meghozni, amit vártak tőle. A türelmetlen­ség és a csalódások természetesen megfelelően előkészítették a talajt ahhoz, hogy a nép körében a diktatúra lehetősége mindjob­ban népszerüsödött*A mostani parlament feloszlatása ugylátszik egy lépést jelent a diktatúra felé, jóllehet Jorga, az uj minisz­terelnök nem antiparlamentáris felfogású, de az eddigi tapasz­talatok alapján arra a meggyőződésre jut, hogyha feladata meg* valósithatatlannak mutatkozik, ugy a király sem odázhatja el to­vább a diktatúra kisérlet ét,támaszkodva ennél a koronához hü pártokra és a hadseregre. Ugyancsak a Jorga-kabinet feladatai­val és kormányzási lehetőségeivel foglalkozik hosszabb cikkében a Ccrriere deila Sera /£/ A kisentente küszöbönálló konferenciájának hírével kapcsolatban, -melyet május 3-án kezdenek Szinajában - a Trlbuna /2/ hosszabb cikkben elmélkedik a kisentente-államok belső kohé­zióját megbontással fenyegető problémákkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom