Lapszemle, 1931. március
1931-03-23 [1372]
megállapító a hogy Franciaországnak módjában állott volna.megf el el ff gazdaságpolitikai érsekké megszervezni Középeuropát, ehelyett azonban Paris nyugodtan nézte, hogyan garázdálkodik gazdaságilag Csehország* Persze, a cseheknek B volt egy középeuropás tervük, ez azonban a kisi antanton alapúit s voltaképen azt célozta* hogy Jugoszlávia és Romám i a cseh ipari termelés számára a gyarmat szerepét játsza' Pedig nyilváx való, hogy csak egy olyan nagy kőzépeuropal gazdasági alakulás életképes; amelyen belüi az ipari és agtárállaJBOk kölcsönös forgalma lebenye lódhat" amelyben Németország. Ausztria és Csehorwzág mint iparállamok ;i Magyarország Jugoszlávia éa Románia mint agrárállamok foglalnának he-i lyet Egy ilyen gazdasági terület azután a maga vásárlóerejével a vilá gazdaság egészséges kialakulásában is fontos tényezővé válhat, á némeJ osztrák terv voltakép P a neuropa számára készíti el ff az ut at - - A Journal /22/ alaptalannak jelenti kl azokat a híreszteléseket^ melyek szerint Franciaország Anglia Olaszország és Csehszlovákia? sünt az oszt rák répszövetség> kölcsö'tgarantáló államai ,tiltakoztak trolna a németosztrák szerződés ellen* A 1 aP magállapitja ; . hogy a kérdéses szerződés hangsúlyozza a békeszerződések teljes érvénybenmar adását - A Wx.B'eues Haohr /22/ szerint a német-osztrák terv gyakorlati jelentőségénél fogv az europa.3 gazdasági szervezkedés súlypontja Genf bői Bécs felé hol^ezó" dik át s megállapítja?; hogy a német-osztrák megállapodás remélhet ffl-eg^ elő fogja segíteni a franci a orszaggal való megegyezést 13 s általábgr hozzájárul Európa gazdasági szanálásához. - Az *rb. Ztg,/g2/utal arr a hogy a kísérlet nem újdonság, régebber. Mitteleuropának, később Ansohlu nak hívták most regionális szerződés a neve* A terv gazdaság:> alapjai kétségtelenek s. ha valaki ellenezheti a zt, ugy annak csak politikai sz<j pontok lehetnek az okai^ndenesetre azonban valőszinüleg könnyebb letl 1