Lapszemle, 1931. március

1931-03-21 [1372]

A genfi vámegyezmény HE giiiusulásáről a nagynéniét agrárius Deutsche Tagesztg. /19-132/ "A genfi temetés" elmen közöl vezércikket, amely szerint Genf az elképzelhetően legkényszerübb bizonyítékát nyújtotta annak, hogy a világgazdasági fejlődés belátható időre nem a nyitott, hanem a zárt ajtók irányában, nem a nemzetközi, hanem a nemzeti gazdálkodás irányában fog haladni* És ebből Németország számára éppen olyan kényszerűen adódik annak szüksége, hogy megszabadítsa magát az "exportpsyhózistől rf és minden erejét a belső piac megerősítésére fordítsa. A Frankf. Ztg. /2G-210/ vezércikke rámutat arra, hogy a genfi vámbéke-konferencia meghiúsulásával az európai gazdasági megegyezés megvalósítása ismét elméleti kiindulópontjára van visszavetve, az európai államoknak Imiét szabadkezük van vámjaik felemelésére és ami még rosszabb, a lélektani atmoszféra annyira rosszabbodott, hogy a jöv&ben minden az európai gazdasági kerület észszerűbb ujjárendezésére irányuló törekvés alatta fog szenvedni. A német kereskedelmi politika, válaszúton áll* Szembe látja magát két blokkaiakulássál Európa északnyugati és délkeleti részén.. Az északnyugati blokk, amely Hollandia vezetőse alatt Svédország, Norvégia, Dánia, Belgium és Luxemburg államokat öleli fel, mindinkább a feltétlen legtöbb kedvezmény irányát domborítja ki,, mig a délkelé te urópai agrárblokk /Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Bulgária,/ a preferencián 8 gondolatot állítja előtérbe. A kereskedelmi politika uj orientációja nem haladhat el e két államblokk mellett. Csak az a kérdés, hogy mennyiben vállalható Németország számára a felelősség egy preferenciálls rendszerben valórészvételért^ amelynek eihárithatatlanui olyan más országokkal való konfliktusokhoz kell vezet-