Lapszemle, 1931. március

1931-03-20 [1372]

De vannak más okai is ennek a nyugtalankodásnak. A csefrek presztízse a klsentente kebelében egy idő óta nem a legjobb lábon áll. Amikor a klsentente létrejött Prágának az európai politikában elfoglalt helyzete rendkivüli volt és rendkivüli volt külügyminisaterének befolyása is. Benes dr.-nak olyan járatossága volt Páriában, Londonban r Berlinben és Genfben, hogy a többi klsentente-államok szinte természetesnek vélték, hogy neki hagyják a hangadó szerepét* A klsentente fegyver volt Benes dr. kezében és ezt a fegyvert ugy forgatta, hogy mindig helyet szoríttatott magának a nagyok asztalánál és a kisententeot ugy állította be, mint egy mögötte álló nagyhatalmat.. Boldog idők voltak azok. A nemzetközi tanácskozásokon a nagyhatalmak kéj» viselői mögött mindig dr .Benes könyökölte magát előre és Csehszlovákia az őérdemei következtében az európai élet világító fáklyájának képzelte magát* Ámde, mikor egy ország ilyen kicsi és ennek keretén belül is telve a nemzeti egységet őrlő elemekkel, amikor egy országnál- nincsenek erős alapokon nyugvó tradíciói és ugy néz ki, mint egy agyagedény a vas,Európa közepette, akkor még egy ilyen tehetséges és ügyes embernek sem sikerül hosszabb időre épségben tartani azt, A helyzet tényleg ugy alakult a kisententeban

r hogy Jugoszláviában egy kemérv akaratú külügyminiszter került előtérbe, Romániába pedig visszatért egy olyan uralkodó, aki komolyan veszi a kormányzást és ima mindebből az következett, hogy Prága nem maradt meg továbbra is a kisentente egyedüli fejének, hanem fejnek tekintette cagát mind a három-. Ez súlyos csapás volt mindenesetre Csehszlovákiának európai pozícióját illetőleg, mert a klsentente nem tekintette tovább Prágát fejének és minthogy a másik két állam nála nagyobb volt, sokkal régebbi erődetü történelemmel és a nemzetiségi kisebbségek által sokkal kevésbbé meg* savért belső állami élettel, igy aztán előforchlt, hogy a csehszlovák ám. É á