Lapszemle, 1931. március
1931-03-16 [1372]
xyo-L március xo, aki tudósítója /Duranty/ /szerint kétségtelen, hogy a se^yjetrendeléseknelr Németország felé orientálódása nem tiszta véletlen, hanem retorzió az Egyesült Államoknak,valamint Franciaországnak és Angliának az orosz fabehozatali tilalmáért : Németország moszkvai nagykövete Herbert von Birkens felismerte, hogy az ötéves terv haladása fokozatosan növeli a szovjet szükségleteit, valamint fizetőképességét is. és hogy az ötéves terv sikere korlátlan lehetőségeket fosa; megnyitni Németorrzág nehéz ipara számára,. A szovjetsajtó a Times tudósító szerint egyébként tele van rekriminációkkal az Egyesült Államok, Anglia éc Pranciaország gyarmatain folyó rabszolga-munkarendszerérdl. U gyanekkor erélyesen tiltakozik az orosz kényszermunka vácija ellen << Moszkva ugyanis tagadd ja, h og.y bármi összefüggés volna a proletár munkaerő progresszív moz gósítása és a kényszermunka _között t irja a New-York Times /22/, A mozgósítás az ötéves tervnek egy szerves része.. Akik munkakötelezettségük alól kivonják magukat, amint tették a mérnökök, kulákok stb. ugyanolyan büntető szankciók alá esnek mint a kapitalista országok katona szökevényei, háború idején.. A mobilizációs rendszer é s a szankciók dacára, irja a New-York Times, tévedés volna é s igaaságtalan, az orcs z tömegeket rabszolganépnek tekinteni. Sőt az egész bolseviki rendszer a népnek átnevelésére van beállitva Ez természetesen bizonyos iskolai fegyelmet fényei é s a személyes szabadságnak korlátozását A Siov> jetuniő részéről sokkal inkább az a veszedelem fenyeget, irja a NewYork Times, hogy az orosz munkás éietstandardjának alacsonysága a produktumoknak olyan árát teszi lehetővé, amellyel más ország nem konkurálhat. Azokra a sok ezer levelekre,, mel y ekkel az am erik ai munkás o!- naponta ostromolják a New-York Times moszkvai tudósítóját, a Bzovjetunió munkalehetőségeit illetőleg, Burántynak az a véleménye, hogy aki fiatal és elég erős szervezettel bir, hogy megbirkózzék a nélkülöz^-
