Lapszemle, 1931. március
1931-03-15 [1372]
sága fejet hajt, de tragédiának tartja, hogy egy ilyen kitűnő fajta és nagyszerű szellemi termő ágy mesterségesen szembe van állitva az egész világgal* Ezután állitólag ingerült hangon szeméreveti a mai magyar kormányzatnak a numerus clausuö ' intézményét, ami* az emberiség elleni merényletnek mond* Az "Esti Kur ir" painlevé » int erv juj át a "Népszava" vasárnapi száma szintén a lap elején közli*. Rothermere Lord március 15.-1 revíziós üzenetét, amelyben uJabb fogadalmat tesz, hogy a magyar ügy érdekében megkeafett küzdelmét változatlan eréllyel folytatni fogja, a "Budapesti Hirlap" a lap elejéi a többi valamennyi lap feltűnő helyen közli vagy ismerteti*Czernin Ottokár a volt Monarchia külügyminisztere, a "Budapesti Hirlap" március 15»-1 s zámában a háborús felelősség kérdésében nagyjelent őségü tanúvallomást tesz Magyarországnak ártatlansága mellett a háború fel idézésébem Ebben a cikkben Czernin Ottokár elmondja annak bizonyításául, hogy Tisza István mindig perhoreszkálta a területnagyit ásít, hogy a háború utolsó periódusában, amikor szó volt Románia bekebelezésének lehetőségéről is, Tisza István azt mondta, hogy sohassem fogadnám el Romániát, ha ajándékba adnák eem^ majd érdekes történelmi tényekre világit rá, amikor elmondja, hogy 1915-ban Nikolaj Filipescu, akkori román hadügyminiszter azt a javaslatot tette a Momrchiáhak, hogyBéos adja át ErdélFt Romániának s az igy megnövelt Románia hajlandó a Monarchiával olyan viszonyba lépni, mint amilyenbe Bajorország van a ttómet Birodalommali Ferenc Ferdinánd ezt az indítványt figyelem reméltónak tartotta, Tisza István érthetően és határozottan ellene volt, Bécs pedig elutasította. Magyarország azonban nemcsak Roméniával nem akart soha háborút, hanem egyáltalában nem akart háborút és az utolsó órában is minden erejével fékeani igyekezett, ha azoknak, akik