Lapszemle, 1931. március
1931-03-13 [1372]
Tán ja, hogy gyakorlati értelemben Itália felfogása győzedelmeskedett a franciák által hangoztatott abszolút szükségesség elve felett. A cilfic ezután reprodukálja a tengerészeti megállapodásban foglalt számadatoké ós ezekkel is illusztrálva az olasz-francia paritás álláspontjának érvényesülését időszerűnek tartja kiemelni, hogy a redukálás álláspontja is érvényesül, amennyiben még e két hatalom a legutóbbi években évi 44 .000 t onnét ártalom épit és ét vette előirányzatba, a megállapodás k'ú vetkeztében az évi épités 26-000 tonnára csökkent, A cikk befejezéseképpen következőképpen illusztrálja miként fog helyreállani a paritás Itália és Franciaország között. Franciaország a londoni konferencián ' " • T t állával szemben 240-000 tonna fölényt kívánt t ebben azonban benne volt már a kivénült hajóegységek 100.000 tonnája 1929-ben Itália 100*000 tonnatartalmú régi hajóegységeket selejtezett ki a sorhajók kömül, mig viszont Franciaország egyetlenegy tonnát sem Ebből következik, hogy 1956«végén Franciaországnak 80-000 tonnatartalmú régi hajója • • •....... - • • • ~ • -'\ "* - ' lesz, mig Itáliának osak 5.000 tonnatartalmú Az olasz paritásos kíván ság a londoni tárgyalások megkezdésekor a modern és akcióképes flottára vonatkozott- Eltekintve most azoktól a hajóegységektől, amelyek a megszabott korhatárt túllépték, a különbözet a két hatalom tengerésze, te között 1936•végén 150.000 tonnára redukálódik Kirekesztve még azután a pre-tfut 1 and tipusu sorhajókat valamint azokat, amelyek repülőgépanyahajókká lettek átalakítva, megállapítható, hogy az akcióképes modern flotta a két állam között csupán 80 000 tonnakülönbözetet fog felmutatni• A cikk végül megállapítja, hogy ez a megállapodás helyes, helyes ugy amint Briand is kifejezte, amennyiben nem jelent győzelmet egyik szereplőre sem, vagy kudarcot ugyanezekre nézve Olyan egyezmény ez, amely tényleg hivatva van előkészítőii a béke útját,* A. w Piccolo* /l 2/ mely idevonatkozó kommentárjában s zi nt én az Ismert számadatok a-
