Lapszemle, 1931. március

1931-03-13 [1372]

magyar nemzetiségi törvéir/t, mivel az nem tartalmaz szankciókat <s mert a magyarok azt különben sem. vittek keresztül.. Magyarország nem magyar nemzetiségig aamzetek akartak lenni és a magyatfok ez'" •kifejlődést később semmiféle rendszabállyal nem tudták megakadályozni Igy tehát a magyaroknak nincs reményük arra, hogy revíziós aspirációikat illetőleg meg*rt*src t&Xáljának szomszédjaiknál Hasonlóan és még élesebben elitéli a magyar nemzetiségi politikát a liberális éri alatt czekfü Gyula egyetemi tanár "Három nemzedék;/Budapest 1922/" cimü k«ny vében A jövőre nézve teljes lemondással nyilatkozik és beismeri, hogy a magyarok szomszédjaik nélkül és Európa nélkül soha sem fogják megoldani nemzetiségi problémájukat Ezt a nézetet vallja legújabban különben gróf Apponyi Albert is/*A nemzetiségi kérdés; Budapest 1926 w

/nyómatékosan ajánlva könyvében, hogy a mai Magyarország nem magyar lakosságával szemben oly politikát űzzön, amilyent Magyarország megkövetel a szom 3séd államoktól a saját kisebbségeivel szemben "Magyarország, mondja Apponyi. hiába panaszkodik a magyar kisebbségek elnyomásáról, ha a saját kisebbségeivel m*g rosszabbul bánik: A kormány errevonatkozőlag jő rendeleteket adott ki, de azután becsületesen kell igyekezni azokat keresztülvinni* A Pragei' Presse yógttl azt mondja, hogy mindezekből világosan kitűnik, hogy csak néhány tudatlan budapesti sovinist.ínak volt bátorsága ahhoz, szembeszállni a magyar nemzetiségi politika bírálatával, és paralélt vonni a magyarországi tőt kisebbségek és a csehszlovákiai magyar kisebbségek helyzete között A lap végül kijelenti, hogy ez a ptXtS&áÉÉ nemzetközi kisebbségi probléma most négy figyelemmel lesz ki • sérve és hogy as 1868..- iki magyar nemzetiségi törvénynek összehasonlítása a mai nemzetközi kisebbségvédelemmel, érdekes tanulmányt képet; Az egész dolog as utóbbi időkben a Magyarországon élő 600*000 németség elleni elnemzetlenit^sá politika következtében különös aktualitással bir.