Lapszemle, 1931. március

1931-03-12 [1372]

ját kell keresnie annak, Jiogy nagyobb piaci_.területeket.szerezzen D.-H.Heinemann amerikai közgazdász a mult év novemberében a kölni egyetemen tartott előadásában mjsgál^Pit tóta^^^sy_Euróga_mez5gazdasági orszagainak gaoonaeladása 1913-tól 1988-ig 55 millió métermázsával csökkent, mig a tergerentuli országoké 92 millió métermázsával növekedett, Ezáltal _vi lágcjs sá ál 1 k_azja J[e lejat őség, amellyel az agrárius délkeleti országok toirnjajfc_ana J^y^bb piaci terület számára, amelyre Németországnak a munkanélküliség leküzdésére szüksége van. A kereskedelmi viszonyok olyan alakításának kellene a külpolitikai akció legsürgősebb feladatának lenni, hogy a német ipar számára ottan uj piacok nyíljanak meg utak, vasutak építésénél, szállítási eszközöknél és villamos erővel való ellátásnál. Ez az pont ls, amelytől folytatni kell a német-francia eszmecserét, hogy segítsenek a jelenlegi nagy német bajokon, anélkül azonban, hogy Németországnak egy olyan szervezetbe kelljen belépnie, amelyik szorosabbá tenné azokat a láncokat, amelyeket a szerződések raktak rá. Németországból a Délkelet felé irányuló kereskedelmi ut Bécsen keresztül vezet. A német külügyminiszter és a birodalmi kancellária államtitkárának bécsi utjának ennélfogva a barátsági látogatáson túlmenő értelme is tolt« A Berl. Tagebi-ban /9-115/ a lapnak Bécsbe kiküldött különtudósitója ör. Egon Kasteline befejező cikket kőzöl a középeurópaí problémákról és fejtegetéseinek során azt mondja, hogy egy középeurópai blokk, legalább ls gazdasági téren csak Németországra való támaszkodással lehetséges. Még a legszorosabb gazdasági együttműködés mellett sem térhetnek vissza többé az utódállamok a régi Ausztria-Magyarorsz^ állapotához. Egyedül a vásárlóképes J?#me t_ J>1 ac_ megny 11 ájijL J^tftaJÚy&Ük. _a_ AéJJíeJ^^jirjtoL J3&áirj *armeX-