Lapszemle, 1931. március

1931-03-12 [1372]

Curtius dr. birodalmi külügyminiszter bécsi látogatásával kapcsolatban a Köln. Volksztg. /9-119/ bécsi tudósítása a Bécsben folytatott gazdasági eszmecserét világitja meg abból a szempontból, hogy milyen eszközökkel lehetne a kereskedelmi 4 politika irányvonalain rendszerváltozást kezdeményezni. Rámutat arra, hogy a legtöbb kedvezmény reformjára irányuló mozgalom Bécsből indult ki, aminthogy a párisi európai agrárkonferencia szintén az osztrák kormány fellépésére vezetendő vissza. Ez a kormány karolta fel a délkeleteurópai agrárblokk gondolatmeneteit, de olyan formába hozta azokat, amelyek egy nemzetkőzi fórum által könnyebben engedélyezhetők. Ausztria már tárgyal ls Magyarországgal és Romániával, hogy preferenciái!s megállapo- 4 dásokra jusson. Ennek az uj Helyzetnek Németországra is ki kell hatnia* Hogy mennyire számolnak ezzel, már abból a tényből tűnik ki, hogy most kezdődtek Bécsben kereskedelmi szerződési tárgyalások Németország és Románia között, mig egyidejűleg Ausztria is ugyanarról a tárgyról tanácskozik Romániával, Ezeknek a konferenciáknak szinte kulcsjelleget kell tulajdonítani. Németország a legutóbbi párisi konferencián kijelentette, hogy kísérletet akar tenni aziránt, hegy a délkeleteurópai agrárállamok egyikével ilyen megállapodásra jusson. Világos, hogy itt mindé- ^ "fkelJtt Romániára gondolt- Ha tenát Ausztria ugyanazon az alan tárgyal Romániával, akkor már ebből egy kapcsolat adódik, amely Németországot és Ausztriát tartalmazza, és amely,ha arról lesz szó, bizonyéra legalább ls Magyarországgal fog klbővlttetatf k fődolog az, nogy a látszat igazán az, mintha Németország és Ausztria kázott lassan érvényesülne a kereskedelempolitikai szomszédjog. Minthogy a terma}és védelmi szükségletei a két or-