Lapszemle, 1931. március

1931-03-02 [1372]

amikor, mialatt Be irt len Bécsben a két állam hagyományos barátságáréi seszólt, budapesti lapokban javaslatokat olvasott egy osztrák-magyar vamegyesületról*.« Éppúgy mint uenes a francia politikának prokuristája Középeurőpában, épugy Bethlen az utóbbi években mind világosabban lett Mussolini exponense. És épugy, mint ahogyan Paris tiz évig azon fáradozott, hogy Ausztriát belekapcsolja a kisentente szövetségese és ezádtal elszigetelle Magyarországot, éppúgy Kísérli most meg Bethlen, hogy Ausztriát Magyarország felé és mindkettőt Olaszország felé vezesse, hogy ezáltal egy széles konzervatív erő háromszöget építsen fel és ezáltal a további folyamatban Berlin külpolitikájára is befolyást nyerjen M-ig Benes dr. hajdani kísérleteinek, hogy Ausztriát a francia irány számára nyerje meg,azon kellett meghiúsulniok, hogy világnézeti elvbarátai Ausztriáoan világosan nemzeti irányú német beállít ásuak, addig a Bethlen-féle politika azért remél több sikert, mert szövetségesei vannak magában Ausztriában és pedig azok ban a körökben, amelyek akár az 186ő-ra való nagyosztrák visszaemlékezésben ászaknémet ellenes, akár általánosan konzervatív, vagy fasiszta, akár Ha'.bsburgí legitimista beállitásuak Ezért oir e pillanatban német államférfiaknák bécsi látogatása a legnagyoüb történelmi jelentőséggel, Mi Ausztriában - úgymond - feltétlenül tudjuk, hogy Berlinnek e pillanatban más és sokkal nagyobb gondjai vannak, mint az, hogy Ausztriát állítsa, mint po.tr likai problémát megfontolásainak előterébe. Azonban másrészt azt is tudjuk, hogy bármilyen gyenge is igazi hatalomban Ausztria, mégis a Br ünírig-kabí netnek a német-francia kooperációra,mint egy élő és természetes revizionista Európapolitika kiinduló pontjára irányuló törekvéset adott körülmények között érzékenyen zavar-