Lapszemle, 1931. március

1931-03-06 [1372]

és nem ls kereshető azon, as magától értetődik: Az olasz-francia flottaegyezmény politikai jelentőség *t*m»* mm mm W mm, *W> m» m» W "»» » gTr w *•» M> '.»! ou» «w «•> W «f*«a*** '*» <U> «SM» Ott tar. «. *«. fBW«»(taWMWw flll mm mm «•* «•>! *•» *W «• I kutatva a DAZ. /5-99/ azt a kérdést veti fel, hogy milyen konstellációkkal kell majd a német külpolitikának az egyezmény ratifikálása után számolnia. Rámutat arra, hogy az olasz lapok különös hevességgel jelentették kl

3 hogy "abszurd és groteszk dolog az egyezményt kölcsön Híresztelésekkel és más ilyen természetű dolgokkal összefüggésbe hozni" a "Tevére" pedig azt ^rta,'hogy "Berlisben régóta olyan külpolitikát űznek, amely paródia a Stresemaim-polltlkára." $em tagadható, hogy ezeknek az erélyes nyilatkozatoknak a német sajtó egy része maga az oka Ámde mégis azt hisszük- úgymond hogy az olasz cáfolatok kissé kényelmessé teszik maguknak a német kommentárok visszautasítását. Mint tény fennmarad az, hogy az éles feszültség Olaszország és Franciaország között egyelőre meg van szüntetve Tény marad továí&á. Hogy az általános leszerelési konferencia tárgyalásai "egyszer üsittetnek", aminek haszna azonban a leszereli s szánára igen problematíkas.. Tény marad végül, hogy Brland légutolsó kamarai beszédében kijelentette, .nogy Franciaországnak sohasem volt annyi szövetségese, mint mostan, hogy tehát már nem ál] itt elszigetelten, mint London után, A Times&efc arra valő utalása, hogy Olaszországon a legutolsó 12 hónapban erősebben éreztette hatását a pénzügyi nyomás, mint más orszá* golEhan, öísonyára nincsen platónikus megállapításként értve. mmi mm mm, mm mm mt* «. ««• •*» mm vm> mm *» +** m* m*> nt m.- mr» «« *v> mm «w mn> mm mm mm mm mm mm m* mm mm mm. mt Mmmt •» ím mm mm* Azt is irja a Times, Hogy Franciaország és.Olaszország diplomatáinak most már alkalmak lenni elintézetlen problémákat, mini amilyen a tonisl olaszok nemzetisége, megoldani. Világosabban aligha lehet hallatni a technikai flottatárgyalások ktséróze-