Lapszemle, 1931. március
1931-03-06 [1372]
A serx* xageDi» /€~IÜY/ genn levelezője ur* winy Ruppel azzal a birodalmi gyűlés által elutasított indítvánnyal fog lalkozik, amely Németországnak a Népszövetségből valő kilépését kívánta.. Ezzel szemben feltétlenül helyes az az álláspont, hogy Németországnak éppen mostan nem szabad feladnia a harcot Genfben, t mert a Népszövetség most lépett fejlőlésének legfontosabb korszakába és ez a leszerelési konferencia előkészítése, De azt is meg kellese fontolnia Németországnak, vájjon a kisebbségi kérdésben más Tanácstagoknak engedhetné-e át a kezdeményezést, ha a Népszövetségből kilép* Másrészt azok nak a kormányoknak, amelyek számára a kisebbségi kérdés közvet len probléma, szintén tisztába kellene jönniök azzal, hogy mit jelentene ha egy olyan nagyhatalom, mint Németország a Tanácsban már nem szállna síkra a kisebbségvédelem megjavításáért., lálndezekután a cikkíró a legnagyobb mértékben sajnálatosnak mondja, hogy a német népszövetségi egyesületeknek csak néhány ezer tagja van, mlg Angliában azok több milllő tagot számlálnak. Belgium politikai függetlenségét látja a Berl. Tage•la mm mm mm ««• m %VJ mm mm mm mm* mt mm mMm mm ma mm m* mm- mm mm mm mm- mm mm m— *— mm* mm mm mm «* m- <*, mu WL. /5-108/ Hymans belga külügyminiszternek az 19£Oi franciabelga katonai szerződésről tartott beszédében? amelyről több hasábos táviratban számol be. Theodor Wolff a lap főszerkesztője vezércikkben foglal állást Hymans beazédihez, amely jogi értelembeh nem teremt uj Helyzetet, mert a Belgium és Franciaország között 1920-ban kötött katonai szerződés továbbra is fennáll, keáz a miniszter kijelentéseinek erkölcsi értéke és általános politikai jelentőség igazán nem csekély * ttlttalk,
