Lapszemle, 1931. március
1931-03-02 [1372]
A magyar o rszági németség iskolaügyérő l, Ír újra a félhivatalos* Prager Presse /íjtí-59'',. leszögezve, hog^ ma ez a kérdés'a birodalmi német közvélemény középpontjába került,A fiépszc* vétség is indíttatva erezte magát elkülöen i Magyarországra Azcarate tanárt a népszövetségi kisebbségi osztály egyik képviselőjét,aki Budapesten tárgyalásokat folytatott a magyarországi németség vezetőivel, Bleyerrel Is Gratzzal és meglátogatta a német kultur egyletet is.. Itt kultur a Presse hangsulyo zza* hogy a •'Hétfő* szerint a nőmet kisebbig? /egye • sttl^t vezetője ? dr. Jekel Péter kijelentette hogy a németség rövid ' idővel ezelőtt egy kimutatást kapott a magyar kormánytól, amely szerint Magyar országon kb 400 kisebbségi iskola van és pedig 40 A tipu.su, 80 3? tipusu, a többi 280 pedig 0 tipusu A németek nincsenek megelégedve iskolaügyükkel, mivel ez iskolák nagyobbrésze 0 tipusu, vagyis egyáltalában nem tekinthető kisebbségi iskolának .•<. nemetek tolmácsolták ezt á kritikájukat a budapesti kormánynak, amely erro Ismételten megígérte ; hogy a C tipusu ickolákat legalább fokozatosat B tipusuvá fogják átváltoztatni, azonban a "Í.I--tfő" szerint ez az ígéret csák a papíron maradt, mert k-t év alatt csak 30 iskolát változtattak át B tipusu iskoI óvá A Presse azután meg j egyzi, hegy a magyar lap még hozzátesz.l,hogj a németek a genfi szakértői látogatástól sem várják vigasztalan iskolahelyzetük javulását., ílit mondhatnának, Írja a Presse, akkor a SLagyar országon <15 tótok,, kik a németséggel szemben egy rossz szemmel látott kisebbséget képeznek, amelynek fejlődését és saját kulturális életét minden eszközzel meg akarják akadályozni, A magyarországi n'iuetwk és tótok, v-^gsi a Presse, beszelhetnének arról., hogy a magyar kisebbségi politika a világháború daeára sem változott meg.
