Lapszemle, 1931. március
1931-03-05 [1372]
Curtius dr, birodalmi külügyminiszter bécsi látogatásához a Franki. ztg. /3-163/ második cikkében foglal állást és rámutat arra, hogy Bécsben szívesen látták volna, ha a német birodalmi kancellár ls eljött volna A birodalmi kancellár szl- , vélyes és őszinte szavakkal sajnálta, hogy dunamenti barátaival nem foghat kezet és nyomatékosan fejezte ki hitvallását a német és az osztrák sors közössége mellett. Utóvégre ezúttal, mint azelőtt és mindig újból ez az értelme minden megnyilatkozásnak, amellyel Németország és Ausztria kifejezik, hogy a Versailles! és a saint germaj.nl feljegyzések nem fedhetnek be egy ezeréves történelmet és nem fojthatják meg egy nép összetartozandósági érzését, A német külügyminiszter mostani bécsi tartózkodásánál gyakorlati természetű tárgyalásokról és tanácskozásokról van szó* Gazdasági természetű kérdések azok, amelyekről meg akarnak és remélhetőleg meg fognak egyezni. Szükséges az az egy, hogy ezeket a tárgyalásokat schober párisi mondása szerint az •egy nép két államban"valő közös utjának tudata hassa át. Valamikor jo&b napok jönnek mindkét állam számára. Ma arról van sző, hogy be kell várni as időt és egyelőre a "mintha^-politikáját kell csin.4lr.il A Köln* Volksztg. /5-108/ megjegyzi, hogy mindaddig, amíg nem áll fenn a legszorosabb egyesülés lehetősége, Ausztriának saját utjain kell járnia. Az Anschluss az idő, a türelem és a kedvelő körülmények kérdése. A türelmetlenek meggondolatlanságokkal csak a nehézségeket fokozzák és a kételkedők sorait erősitik szerencsére mindkét oldalon elég olyan ember van, akv &z idő parancsszavát, az ut hosszúságát" és a.:&osz« szu utazás fáradalmait ismeri . Csak az fog látni, ákl mnni' is . tud. ilyen érteleden léX$ák a. német miniszter' utazását és 'ilyen