Lapszemle, 1931. március
1931-03-05 [1372]
nem tudja hová csatlakozzék Ipari termelése> révén a nyugati államokhoz "tart őznek J"d^ és a kisententehon való tartozása arra kényszeríti, hogy élénk figyelemmel kisérje a keleti agrárállamok szerTezkedését*. Bizonyos, hogy Caehszlovákióiak meg kell t al álnia az elhelyezkedést az ipari és agrár államok között és nem kételkedem, hogy ez sikerülni is fog* • A római egyezmény s annak főként angolf franc iaj,olasz vissz--WÍ m m mm m mm mmm m mm ** m m m m, **w **< *fc +* m mm m mmm **«• mm mm mm m «• ••» — «* «»_••» hangja ma is élénken foglalkoztat ja a magyar lapokat és ezzel kapó*©latban kidomborítják a lapok az angol diplomácia másik hirtelen Jött sikerét,, az indiai megegyezést,, amely lehetővé teszi, hogy Anglia fi* gyeimé a távol Keleten felszabadulva, simét intenzivebben foglalkozz zék az európai kérdésekkel A "Budapesti Hírlap* ée a "Pesti Hírlapi mai vezércikkében Ilyen értelemben foglalkozik a francia*olasz flotta dfegegyessés és a Gandhi békéje jelentőségével A "Budapesti Hírlap" vezércikkében arra a konklúzióra jut, hogy a legutóbbi napoknak a világ konszolidációját megerősítő eseményei utál , egyre pozitivebbnek látszik, hogy a Parisban és Rómában mutatott engedékenység az "erős kéz bölosessége" volt s most. hogy az európai helyzetet befolyásoló nagyhatalmak konszolidáltabbnak látják a saját helyzetüket is, talán bennük hamarabb kerekedik felül az erősebb bölcsessége. A »Pesti Hírlap* vezércikkében azt mondja az Indiai békével kapcsolatban, hogy Anglia bölcs mérsékletével és a népek kormányzásához értő régi tapintat óval ismét megtudta akadályozni azt, hogy hasadás támadjon a nagy birodalom szervezetében. Reméli a "Pesti Hírlap" is, hogy a nagy nemzetközi kérmmmmmmmmm <»*«•• • dések és az Indiai kérdés kedvező megoldása közelebb hozza az angol érdeklődést Középeurópa felé és reméli, fcogy érvényesíteni fogja itt is azt a magasabbrendü felfogást, amely az angol politikának mindig aiajátsága volt* A "Pesti Hapló"-ban Beck Lajos az ela*s« franci a megegyezés