Lapszemle, 1931. február

1931-02-24 [1371]

a háborúban egységesítésükért Be ezt egy gyilkossági aktus mentegeted sével akarni igazolni* az ostobaság netovábbja. A Princip által 1914 ben St, Yita

6

* napján elkövetett gyilkosság egy része ainak az árnak, amelybe a jugoszláv hatalom került Be mentegetni, vagy igazolni egy ^ i

lyen cselekedetet, a Kew-York Times szerint egészen különleges és ritka együgyű fajtája a propagandána

k. A csehszlovákiai népszámlálás lefolytatásának megbotránkoztató ad

atait ismerteti a Szabadság /13/ egy hosszabb cikkben, kiemelve, hogy a magyar és német kisebbségek erélyes hanga tiltakozó memorandumot készülnek ez ellen benyújtani Prága elcsohesítési politikájának ez a

1 módja, irja a Szabadság; uj olajat öntött a Prága és Budapest közötti srazdasági harc tüzére A

s a Trianonszülte elkeseredést a mostani cseh mi cenzus magyarslkkasztó konoksága újból fellángoltattá Amerlkaiak roa'-n kitüntet éo e j í.'ovv-York Times ,/lZ/ horezabb cikkben számol be az amerikai tudományos Oet négy reprezentánsának a román koronarendjellel Tíew-Yorkban történt, kitüntetéséről <•• kitün tettek Seligman és Gerig a Columbia egyetem tanárai, továbbá Trevorc* a Hackettstowni /lí.Jersey/ Centenary Collegiate Institute elnöke és , Suggan az Institute of International Ed u oution igazgatója A kitünteté seket, melyeket Bavila washingtoni román követ nyújtott át egy ünnep j ség keretében az a

merikai-román kulturkapcsolatok érdekében kifejtett t

evékenységükért kapták? Az ünnepség folyamán Seligman tanár rámutatott, hogy Romániának súlyos gazdasági problémákkal kellett megküzde ie az utóbbi évedben Hogy most már túlesett a krízisen, azt a kiváló kormányif-'r fia inak köszönheti., Geríg tanárról a TCew-York Times kiemeli, hogy ő volt az, aki a Carnegie alapból 1927-ben először hozott román i

ntelektu^Feket Amerikába

. Ezek között voltak Bercea és Inkuletz volt miniszterek, akiknek nagy részük volt abban, hogy Besszarábia a román királyságba kebeleztetett be _ (t xtxtl.TÁR