Lapszemle, 1931. február
1931-02-19 [1371]
tartandó alakuló gyűlésen fognak dönteni A Nap megvételéről s a felsorolt uraknak a hon szolgálatába való felvételéről,. Ez a háttere és gyökere a "magyar nép államalkotó politikai orientációjának*.,/P .M H,18/ Magvarorsz ágnak és Ausztriának Jugoszlávia általi megg.vanusitá,,:áról ir vezércikket a Prager Tagblatt /18 42/ és többek közt rámutat, hogy néhány százezer magyar és német került jugoszláv uralom alá, azonban nem az ő hanem a horvátok forrongása ad gondot a belgrádi diktatúrának . Igaz. hogy Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria között a viszony nem éppen szeretetteljes,azonban ennek nem az Ausztriából és Magyarországból támqgatottirredenta aspirációk az okai, hanem az a természetes körülmény, hogy e két állam súlyos helyzete oly vereségből ered, amelynek nyereségének egy részét Jugoszlávia könyvelte el Majd a cikkíró rámutat, hogy az sincs egészen bebizonyítva, hogy Szerbia esakugyar. oly aktivan vett részt a háború előtt az Ausztria és Magyarország elleni merényletekben, mint ahogy a bécsi hivatalos körök állitják. és még kevésbbé valószínű, hogy komolyan gondolkodó magyar vagy osztrák körök oly arányban rokonszenveznének a horvát emigránsokkal, hogy ner. törődnének egy szomszédos állam szuverenitási érzelmeivel Korlát a revízió ellen clramel a pozsonyi G-renzbote /lö-48/ berlini keltezéssel vezércikkben foglalkozik a revizió eszmével és Franciaország biztonsági politikája val, megjegyezve, hogy a bukaresti agrárkonferencia, ahol a kisantanton kivül a határozottan revizionista Magyarország is résztvett, fé~ leimet keltett Franciaországban ahol azt tartják, hogy a közös gazdáé sági szükségek könnyen kedvező talajt teremthetnének a politikai meg értésre Innen Briand köpönyegf orgatésa : , aki most egyszerre az agrárprobléma megoldását tartja Európa legfontosabb problémájának A francia páneurópai politikai centrum lenne a z az agrárbank, amelyet most
