Lapszemle, 1931. február

1931-02-18 [1371]

™íé_iJ}2§Oí???^ beadványban kérik a Nobel-oékedjtfnak a Balkánkonferenciák számára való adományozását. Ezzel tehát a tudományos tanintézetek is bizonyos balkáni köröknek balkáni népek közötti megegyezésre és adott esetben egy balkáni föderáció létesítésére ' — mm mu rr ifi n ux. mm ~t[ TUTJH i - imt v~ n-tiiniywwM \\im*m*mm mm mm wm'fmmmmá irányuló magántörekvései mögé állanak. Bármilyen örvendetes is ez a tény, mégis ugylátszik, mintha mindezek a fáradozások még túlságosan ujkeletűek lennének semhogy jövendőbeli kilátásaikról már most lehetségessé tennének valamely Ítéletet A balkáni államok kormányai és felelős államiértiai még mindig igen tartózkodó magatartás tanúsítanak és a balkáni államok továbbmenő megegyezésére vonatkozó nyilatkozataik igen pesszimisztikusan hangzanak. Ausztria vámpolitikai kísérletezéseiről cikkezik közgazdasági rovatának élén a Berl Tagebi /17-80/, amelyek szociáldemokrata számitások szerint negdrá'gitják a megélhetést A Magyarországgal, Jugoszláviával és Romániával való kereskedelmi szerződések revíziójáról folyt mult évi tárgyalásoknál kitűnt, hogy a kívánatos ujjárendezés pusztán a vámok megváltoz tatásával nem érhetők el. Közben megalakult a délkeleteurópai agrárblokk,úgyhogy Ausztriának kijelölt pozíciót kellett elfoglalnia. Bethlen gróf magyar miniszterelnök legutóbbi bécsi látojatásc alkalmával elvi megállapodást létesítettek a két állam' közötti preferenciálls rendszerről. A megegyezés nemcsak a kitűnő politikai viszony miatt volt könnyebb - tudvalevően a sajtóban messzewmő szövetségről is beszéltek -, mindenekelőtt azért, mert Magyarország, amely Csehszlovákiával két hónap óta vámháboruban van mindenáron" meg kell, hogy tartsa felesleges agrártermékei számára az osztrák piacot Magyarország tehát hozzájárult ak osztrák gabona vámok exorbltáns

o

Je^mejl^sJö^z és megelégszik