Lapszemle, 1931. február

1931-02-17 [1371]

nak a magyar szellemi termékekkel ezemben elkövetett eljárása ellen Az 1927 -i brüsszeli kongresszuson saószerint felolvasta a oikkiró azt a cseh kormányrendeletet, amely az 1918 októbere után megjelent magyar könyvek behozatalát elózstee cenzúrától teszi függővé, rámuta t ott a fennálló romái állapotokra s erre a beszédre cseh részről senki, román részről pedig csak Buentsa,a bukaresti Pen-Club titkár a.tett megjegyzéseket, mind amellett az akkor elnöklő Jules Romaine állásfo lalásának hatása alatt a megyar indítvány, amely a szellemi termékek nemzetközi fogalmának szabadságát követelte, egyhangúlag fogadtatotr el s még a románok sem jelentettek be különvéleményt, nyilván, mert ők is belátták a magyar indítvány jogosultságát • A brüsszeli határért azonban semmi változást nem hozott, igy kényszerűség volt a magyar Pen-Club számára folytatni az akciót 1928-ban Oslóban és 1929-ben a béosi kongresszuson is. Megjegyzi a cikkiró, hogy a cseh, román és szerb Pen-Clubok delegáltjai, mint iróemberek magáibeszélgetések terén jobbára elismerték a magyar álláspont helyességét. de a román de» legátus kiváheágára mégis ki kellett hagyni azt a passzust a magyar indítványból, hogy felkeretnek az illető Pen-Clubok, hogy kormányuknál közbenjárjanak líyiitan mellékállni nem mertek, mert ugylátszik odahb za kellemetlen helyzetbe jutottak volna. ^e a magyar indítvány elfoga> dását sem Oslóban, sem Bécsben meg sem kísérelték meggátolni Elmondja aztán a oikkiró, hogy a legutóbbi varsói Fen*kongresszuson hogyan sikerült a cseheknek egy félrevezető ígérettel elháritaii a dolog további forszíroz ás át ós hogyan maradt el Varsóban a magyar ujabb indítvány s hogy Mohács y Jenőt a magyar Pen-Club Prágába küldte, hogy .ott személyesen tárgyaljon az ügyben. Annál érthetetlenebb tehát, hogy a "Nőve Cechy» azt irja, hogy a magyarok Varsóban azért ültették a prágai urakat a vádlottak padjára, mert a csehek "állítólag nem ereszti*