Lapszemle, 1931. február

1931-02-14 [1371]

hogy a budapesti rendőrség ezeket a tüntetéseket,- bár nem tagadja, hogy tényleges nyomor van mögöttük - a kommunista lnlclativának tulajdonítja* Cikkíró részletesen ismerteti az "állítólagos" kommunista összeesküvések sorozatos leleplezéseit /Föl- <*j des, Róvay,stb,/ és a törvényszék előtt lefolytatott kommunista perek procedúráját• Nem tartja meglepőnek, hogy a harmadik internacionálé a Középeurópéban uralkodó viszonyokat a maga céljaira igyekszik kiaknázni. Kifejti, hogy az utódállamok közül Csehszlovákiának ós Ausztriának volt a legkevesebb baja a kommunizmussal, amit cikkíró annak tulajdonit, hogy ott a kommunista párt politikai jogosultsággal bir* Ausztriában, irja, a választások eredménye megmutatta, hogy a szocializmus meg tudja védeni híveit Moszkva befolyásától, habár néha saját politikájának veszedelmss radikalizálása árán. Csehszlovákiában a választásokból a kommunisták szintén súlyos veszteséggel kerültek ki Ezek a tények, azt látszanak bizonyítani, hogy a bolsevizmus | legjobb ellenszere annak legalizálása volna, de azok a balkáni államok, melyek a kommunizmust törvénytelenitették, azzal ér- j veinek, hogyha valaha, hát semmi esetre sem most van az ideje, egy irányváltozásnak Ezek az országok súlyos kifogásokat emel- J nek az ellen, hogy Moszkva bécsi központjából irányíthatja akna- ™ munkájáto E központnak létezését a bécsi rendőrség ugyan tagad- | ja, de a román rendőrség be tudta bizonyítani, hogy igenis létezik. A többi balkáni államoknak a kommunizmus elleni védekezését ismertetve Jugoszláviáról megjegyzi, hogy az időközönként megismétlődő bombamerényleteket a kommunistákra igyekszik hárítani, de voltaképpen ezek a merényletek a horvát nacionalisták demonstrációi a gyűlöletes diktatúra ellen. A helyzet itt az, hogy a 1