Lapszemle, 1931. február

1931-02-06 [1371]

ságos kinyilatkoztatás ez az összes reviziós hatalmak közössége érdekében toborzónak szájában. Vagy talán tartós Anschluss-meg­akadályozással, a Saint germaini status QUO által lenne megvá­sárlandó a trianoni szerződés revíziója? Sajnálatos, hogy Beth­len gróf maga értékteleníti el azt a felháborodást, amelyet a ' Pester Lloydnak olyan szívesen elhinnénk. A katholikus irányú "Basler Volksblatt" /S-^Vj^Bamis ut a népek bókéjéhez" cimü cikkében rámutat arra, hogy a yaüií'iS' ták nagy sikert várnak az egy év múlva összeülő leszerelési kon­ferenciától, A békének azonban csak akkor teszünk szolgálatot,, ha jövendő háborúk okait kiküszöböljük. Ezek az okok nem a fegy­verkezésben rejlenek. Ha meg akarjuk akadályozni a háborúkat, akkor ki kell küszöbölni a konfliktusok lehetőségét. A legnagyobb háborús veszedelmek ma a különböző kisebbségi problémákban rej­lenek. A kisebbségi problémák kiküszöbölése egyik legbiztosabb eszköze lenne a jövendő háborúk lehetetlenné tételének. Egy to­vábbi eszköz az lenne, hogy adjanak minden államnak legalább némi leg észszerű határokat, Hogy e két eszköznek megvan a kívánt ha­tása, ezt Svájc példája mutatja, amelynek nincsenek idegen nép­részei, amelyek kényszer folytán tartoznak Svájchoz. Ezért nem voltak Svájcnak évszázadok óta külpolitikai háborúi. Az igazi bé­kepolitikának meg kell kisérelnle ezeknek a viszonyoknak Európa többi országaira váló kiterjesztését is. De ehhez Európa újraren­dezésére van szükség. Az 1919,-i szerződésekhez való ragaszkodás minden békepolitikát, a nagyállamok leszerelését ls sikertelenség re itéli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom