Lapszemle, 1931. február

1931-02-27 [1371]

megelégedéssel fogadták, éppen ugy annak bejelentését hogy az angol delegáció Romába utazott, ami azt jelenti, hogy tekintettel vannak Itália felfogására és annak megfelelő informálása nélkül további lépéseket tenni nem akarnak. A lap még megjegyzi, hogy néhány francia lap- i nak a pár is i tárgyalásokkal kapcsolatban kifejezésre juttatott véleményeivel nem sokat törődnek, különösen nem azzal a feltevéssel, mintha Anglia megelégedne azzal, hogy csak Franciaország csatlakozzék a tengerészeti negállapodásokhoa*-Amint logikus és előrelátható volt, irja a "Popolo d' Itália" /25/ párisi keltezésű tudó sit ás ában, a franci a-angol eszmecserét felfüggesztették, hogy az angol delegátusoknak módjában legyen személyesen tájékozódni Rómában az érdekek összeegyeztetésének lehetőségét illetőleg* Megdőlnek tehát ezzel azok a francia sajtó ált a terjesztett mendemondák, mintha az olasz kormányt befejezet t tények elé akarták volna állitani, ellenben az igazság az, hogy két lehetőség között kell választani. Vagy elfogadja Anglia az Hália nélkül meg formaiázott kompromisszumot, vagy pedig kénytelen megelégedni azzal, hogy a már meglevő hármas tengerészeti egyezményhez csak Franciaország csatlakozik* ügylátszik, mondja a lap, hogy francia részről ezt az utóbbi* akarták valószinüsiteni, amely esetben Itália fenntartotta volna magának a cselekvés szabadságát, illetve e kérdésben elfoglalt eredeti álláspontját- A római látogatás azonban azt bizonyltja, hogy az angol de- A legátusok egyáltalán nem tették magukévá ezt a megoldási módozatot, miit amely ebben a kérdésben osak félmegoldást jelentett volna. - A "Corrierre della Sera" /25/ bejelentve Henderson és Alexander római látógátasa , azt irja, hogy római hivatalos körökben igen nagy rezerváltsá got tanúsítanak a parisban eddjg létesített megállapodások jelentőségé; és haderejét illetőleg* Ez a rezerváltság természetes és kötelező akkor, amikor küszöb ön áll az angol delegátusok római eszmeoseré je * Cgy m