Lapszemle, 1931. február

1931-02-26 [1371]

moszkvai kormánynak un. száműzettsi rendszerit

, illetve f konoentrációs munkástáborokban dolgozó oroszok sorsát. Ezeknek rzámát Suranty kb egy millióra teszi és kifejti, hogy a száműzetés Oroszországban ] ma is egyik fő büntetőszankciója a kormánynak a politikailag megbízna- J tatlanok számára, ugy mint volt a cári rezsim idején, de a büntetési c

<

l mellett a száműzetés ma telepítési colokat is szolpól 63 ennek gazdasági célszerűségé- , az óriási kiaknázatlan orosz területeket v*ve szerint tekintetbe, nem tagadható A ^ev,'-York Times/ezeknek a száműzött munkásoknak az életrendje alig különbözik a tübbi munkásokétól.. B'rük és a nélkülözések ugyanazok, mint az orosz munkás* által ábai k szovjethatóságok, irja a New-York Times, most már nem is törődnek & külföldnek a munkástelepekről szóló tendenciózus beállításával , Az időre és m a közönség belátására bizzák igazolásukat„ A fatelepeken történő atrocitásokról szóló hireket egyszerűen kitalálásoknak non, já . Hiszen a Balti államok", valamint Svédország é

s Norvégia leningrádi konzulátusai bármikor meggyőződhetnek a valóságról való Juraiitynak a munkás telepekről /ezen enyhe beállítását erősen 1 fogásolja Anatole Brailovszky, a Iíew-Yorkban székelő saovjetoroszorszáf politikai foglyokat és száműzötteket segélyző egyesület titkára, a New-York Times /6/ levelezési rovatában és két hasábon keresztül közöl adatokat, amelyek Suranty állításaira rácáfolnak. Leszögezi, hog^ a > politikai foglyok sorsa a mai Oroszországban rosszabb, mint valaha volt a cári rezsim alatt. Idézeteket közöl a "levelek az orosz börtönökből" cimü könyvből, melyet az Amerikában székelő "Politikai foglyok nemzetközi bizottsága" publikált pár éy előtt és melynek szörnyű adataJfc 1925ben a Vandervelde elnöksége alatt álló II, Internationale is megerős tet te. A kommunista Uj Előre viszont helyesli Burántynak a szovjet- "*1