Lapszemle, 1931. január

1931-01-19 [1370]

Belgiumnak a Franciaországgal való katonai egyezménye felbontására irányuló mozgalmáról *g annak párizsi hatásáról a New-York Timer /29/ párizsi tudósítója számol be kimeritően

; Vezércikkében a New-York Times /3<V a helyzet iróniájára mutat rá: hogy éppen Belgium az, amely elsőnek akar kiszabadulni Franciaországnak háború utáni szövetségi hálózatából Megengedi hogy Belgium nemzeti öntudata lázong a francia gyámkodás ellen, de Vanderveidé kampány ja mögött a New-York Times inkább pártpolitikai szempontokat sejt $a ezért nem veszi tulkomolyan. A pacifizmus lévén a szocialistáknak hivatalos plattformja, természetes,, hogy elvből elleneznek mindent, ami az országot háborúba sodorhatná. De az az érvelésük, hogy Belgium idegen érdekekért sodródhatna háborúba - frázis, melyet Angliától vettek át, de belga vonatkozásban nem áll ja meg a helyét. M*g az is kérdés a Times szerint, hogy Aaglia, bár

, a locarnói szerződésben szigoiuan megvonta a maga garanciális határait, be tudná e azokat tartani egy európai háború esetén

. Hiszen tudjuk> hogy volt 1914-ben. Belgium részéről azonban teljességgel abszurdum az a felfogás, hogy adott esetben szinten disztingválhatna az érdekeit é

rintő, vagy nem érintő háború között.. Ha Franciaország Németországgal háborúba keverednék Lengyelország miatt, akkor az egész Versailles! szerződés forogna kockán és az Belgiumot *

pp olyan helyzet elé állíta ná, mint aminő az 1914.-i volt. Az 1930.-i év panorámáját szemlélteti a New-York 'i'iy,o

< /•-,/ egyik mellékletében Ch. Hodges a new-yorki egyetem politikai osztályának tanára egy térképpelt illusztrált cikkben. A politikai események mérlegét aszerint állitja fel, hogy a világbéke ügyére nyereséget vagy veszteséget Jelentettek-e. A nyereség oldalán szerepelteti, t

öbbek között: az 1932, i leszerelési konferencia tervét, a páneurópai tervet,