Lapszemle, 1931. január
1931-01-13 [1370]
A népszámlálást vezető Szekerka dr, városi főjegyző kijelentette, hogy Ungvár nemzetiségi statisztikája még nem ismeretes, de annyit már most is meg tud állapítani, hogy tiz év alatt nagy nemzetiségi eltolódás következett be. Szerinte az ungvári zsidóság 90 #-ban n em vallotta magát magyarnak é s ugyancsak sokat vesztett a magyarság nemzetiségi arányszáma annak következtében, hogy a görög katholikusok nagy része ruszinnak vallotta magát, holott tiz év előtt vtilameny nyi magyar volt. Az ungvári magyarság arányszáma, bizonyos, nagy mértékben csökkenhetett és ha talán legjobb esetben - nem is süTfyedt a 20 $-os ahtrá alá, nagyon közel járhat ahhoz.. A PM .Hírlap megjegyzi hogy a főjegyző indokolása a legsúlyosabb vád a csehszlovákiai népszámlálás módszere ellen, amely princípiummá tette a nemze tiségi hovatartozás megállapításánál az anyanyelv kritériumát, egyut« tal azonban a vallási kritériumot is hivatalosan bevezette, amikor a vallás alapján nemzetiségnek minősítette a zsidókat és amikor a népszámlálás végrehajtásában a biztosak a kormányrendelettel szemben odahatottak hogy a görögkatholikus vallásúak magyar nemzetisé gü vallomást ne tegyenek Itt említjük meg,, hogy a munkácsi Kárpáti Hiradó jólérteeült forrás alapján közli hogy Munkácson a népszámlálás 22,4 ?£-nyi magyarságot., 37 ^-nyi zsidó nemzetiségűt, 10 ^-nyi csehszlovákot, 25 £-nyi ruszint és 5.6 £-~nyi egyéb nemzetiségűt mutat ki., Ha ezek az adatok megfelelnek a valóságnak, az 1921 évi népszámlálás eredményeivel szemben Munkácson nincsenek jelentékeny eltolódások a nem^ zetiségi viszonyokban, A magyarság aránya akkor 24:15 tf> volt, a vesztesig tehát 1.7 jt-ot tesz ki ; . A zsidó nemzetiségűek száma akkor 41%67 f. volt, igy most csaknem 5 £-al kisebb» A csehszlovák eleia,
