Lapszemle, 1931. január

1931-01-05 [1370]

Külpolitika. Hindenburg birodalmi elnök és a birodalmi kormány uj^vi beszédeiben a nagynémet. Deutsche Tagesztg. /2-3/ nélkülöz nincu 1 utalást szerződések, illetve diktátumok általános revíziójára és megismétli azt az álláspont:-'.,, hogy semmilyen diplomáciai előkészítés nem kímélheti meg Németországot attól az elhatározástól, hogy maga tegye meg a döntő lépéseket, annak teljes tudatáean, hogy egyelőre körülbelül minden oldalról ellentállásra talál. Ha hamarosan látható lesz a üirodaimi kormány kezdeményezése a revlzlős kérdéséén, akkor a szükséges követők nem fognak hiányozni. A Völkischer Beobaehter /3-berllni kiadás/azt állítja, hogy Hindenburg oevallja a külpolitika összeomlását. A Vorwürts /'ó-o/ leszögezi, hogy a birodalmi elnök újévi beszéde nem tetszett a nemzeti szocialistákhcz közelálló Deutsete Ztg.-nak, amely kifogásolja a nemzetközi együttműködés mellett tett hit vallást, amely "nem felel'meg a német nép túlnyomó többsége akaratának" - még ha Hindenburg szájából jön is. ... Mint a Berl. Tagebi; /2-ó/ jelenti Hen.dersom angol : ülügyi államtitkár teljesítette Curtius német külügyminiszternek azt a kívánságát, hogy helyette ö vegye át az elnökséget a Népszövetségi Tanács januári ülésszakán, mig a német külügyminiszter a májusi ülésszakon az angol helyett elnökölne. A meri. Tagéul. /4-ü/ washingtoni Wolff-távirata jelenti, hogy a konzervatív ''Washington Fost" szarkasztikus értelmű vezér-cikket hoz 'Németország mártirluma" f elírással és ebben a cikkbén többek között a következőket mondja: Németország olyan, mint az az ember, aki rossz üzletet csinált és most az egész «i-