Lapszemle, 1931. január

1931-01-30 [1370]

meg magát és nem szabad magát megterhelnie a magyar valóság problematikájával. Az osztrák ember a "békeszerződés" szónál SaintGermainre és a csatlakozási tilalomra gondol. Másodsorban, amenynyiben nagynémet érzelmű, a versaillesi szerződésre is gondol* A trianoni igazságtalanság távolabb áll tőle. AZ imént kötött Ausztria Németországgal kereskedelmi szerződést, amelyet itt sem ott sem éreznek kimondottan szerencsésnek. És éppen e pillanatban hallani Ausztriából Bethlen látogatásához olyan kereskedelempolitikai kísérőhangokat, amelyek vámuniót követelnek Magyarország és Ausztria között* Megemlíti, hogy ezt a kérdést 3'cha.ndl Károly volt államtitkár vetette bele a vitába Budapesten Kray István báró helyeselte, a Keresztény Gazdasági Párt jó eszköznek tartja a gazdasági válság enyhítésére anélkül, hogy arra a politikai válságra gondolna, amelyet előidézhetne. Ezt a válságot •világosan látja Rassai Károly, aki a francia közvélemény "iritádójáról" beszél és amelyet ugyancsak Kossuth eszméihez hlven Hegymegi Kis Pál is ellenezi • Annál inkább lehet tartózkodás nélkül mondani, hogy az osztrák nép túlnyomó többsége a magyar szomszéd iránt való minden barátság dacára, nem kivan politikai ujorientációt a Kelet felé; legalább nem olyan orientációt, amely túlmegy Schobernek a "regionális kereskedelmi szerződés'-ről szóló formuláján. - A Berl. Tagebi. /28-47/ prágai levelezője jelenti, hogy Bethlen gróf bécsi látogatása Prágában a legnagyobb figyelemben részesül* Ez természetes. Az ottani megbeszélésektől függ először az, vájjon és milyen sikerkllátásokkal lesznek felvehetők a megszakított csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződési tárgyalások. Ha Bécsben Budapest számára kedvező megállapodás jön létre, akkor számára elesik annak sürgős szükségessége, hogy Prágával gazdaságilag megegyezzen, Továbbá egy csehszlovák-jugoszláv kereskedelmi szerződés létrejöttét is befolyásolják a bécsi . > -~.~m.m- - mr»M fT* T TiT) -m*

1

^