Lapszemle, 1931. január

1931-01-30 [1370]

talanság felvetésére, az egész lengyel állam létkérdésének felvetésére fogja kihasználni,. Gurtius dr. a timid, félősen kerülte ezt az előretörést. A népszövetségi Tanácsnak a leszerelési konferencia időpontjára vonatkozó határozatival f ogJLa_lkozya_ Walt he r Hagemann A Germaniában /28-23/

H

A genfi Ítélet után" cimen megjelent cikkének keretében kifejti, hogy nagyon könnyen elképzelhető^ hogy a leszerelési konferencia tárgyalásainak kezdetén ,vagy további folyamán beáll az a pillanat, ahol bennünket - úgymond mint Parisban, vagy Hágában ama alternatíva elé akarnak állítani, ho_gy a meg_egye_zé_si_ formulát,_ vag_y _fogadj_uk el, vag_y pedig annak szándékos elutasítása által veszélyeztessük a nemzetközi békét- Ezt a lehetőséget egy _sa_ját po_zitiy jprogramm elkés_zité~ sével idejéb_en_meg_ kell előzni, auely épp ugy távol tartja magát a demagógiától, mint a súlyosan felfegyverzett nemzetek leszerelési unottságának teendő elviselhetetlen engedményektel^ és amely mindenekelőtt a német leszerelési akarat becsületessége és őszintesége által múlja felül a vllágnyilvánosság szemei előtt az ellenoldal sokkal rosszabb és foszlányosabb érveit Ehhez nem kell a szovjetoroszok nyomdokaiban haladni, akiknek radikális úgynevezett leszerelési programmja részben .baihleűelmet, részben derültséget keltett, de nem szabad visszariadnunk attól sem, hogy hatékony intézkedésekei képviseljünk, amelyek épp ugy megfelelnek a népszövetségi paktumnak, mint ahogyan kényelmetlenek a mai fegyverkezési ideológiának. "Belgrád, mint közvetítő"-"Németország és Franciaország között"cimetei jelzésnélküli cikket közöl egy állítólagos beavatott belgrádi politikustól a Voss- Ztg. /29-48/ A szerkesztőség a cikk elején a következőket jegyzi meg: Néhány nap-